Experience and Science: A Brief History of Food Safety. The Role of Empirical Knowledge in the Development of Food Safety Part I: Prehistory and Antiquity
Main Article Content
Abstract
How did our ancestors know not to eat raw pork? Why have the Japanese been wary of eating fugu fish for centuries? Why are certain plants, such as yew berries, prevented from being eaten by both children and horses? How did the Ancient Greeks know that they were deliberately poisoning the fruit of the hemlock tree, for example by executing Socrates? Epidemic diseases caused by mouldy cereals have been a part of history for centuries. They are and have been frequently caused by mycotoxins produced by cereal fungi. Why was it only at the end of the 20th century that the continued presence of mycotoxins was discovered? Fire, the most important food safety discovery of prehistory? It is safe to say yes! The prehistoric heat treatment of foods, especially meat, as a result of increased protein consumption also fundamentally changed the pace of human evolution. The knowledge gained through observation played a decisive role in enabling mankind to avoid death by poisonous plants and other toxins, pathogenic bacteria, and viruses, which caused fatal diseases, before the development of scientific methods and tools. Empirical knowledge has played an enormous role in the development of food safety. In the course of human evolution, empirical observations first and then conscious, experiment-based findings have provided the basis for the establishment of food safety rules. However, empirical knowledge, supported by targeted scientific experiments, is still of great importance today.
Downloads
Article Details
References
Anonymus (2023): Lead poisoning. Forrás: https://penelope.uchicago.edu/~grout/encyclopaedia_romana/wine/leadpoisoning.html
Arcanum (1988): A világ és az egyes földrészek népességének születéskor várható élettartama. Forrás: Arcanum Digitális Kézikönyvtár: https://www.arcanum.com
Bíró G., Bak J., Horváth Z., Kovács J., Dr. Szita, G. (2002): Élelmiszer-higiénia. Budapest: Agroinform Kiadó és Nyomda, Budapest. ISBN 2050000033322
Braudel, F. (1985): Anyagi kultúra, gazdaság, kapitalizmus, XV-XVIII. század. A mindennapi élet struktúrái a lehetséges és a lehetetlen. (Civilisation materérielle, économie et capitalisme, XVe-XVIIIe siécle.) Gondolat Könyvkiadó, Budapest. ISBN 963-281-615-3
Clearwater (2017): A teázás története. Forrás: https://blog.clearwater.hu/a-teazas-tortenete/
Czecz, F. (2022): Terítéken a lélek – önismeret az ételeken keresztül. Gasztropszichológia testnek és léleknek. pp: 101-102., 105. HVG Könyvek, Budapest. ISBN 9789635652174
Csíki S. (2015): Élelmiszer és Egészség – az élelmiszer-biztonság története. Forrás: https://foodandwine.hu/2015/10/23/elelmiszer-es-egeszseg-az-elelmiszerbiztonsag-tortenete/
Eurostat (2023): Life expectancy at birth down to 80.1 years in 2021. 16 March 2023. Forrás: https://ec.europa.eu/eurostat/web/products-eurostat-news/w/DDN-20230316-1
Fráter E. (2017): A Biblia Növényei. Scolar Kiadó, Budapest. ISBN: 9789632448091
Fráter E. (2020): A Biblia Ételei. Scolar Kiadó, Budapest. ISBN: 978-963-509-268-0.
Goren-Inbar, N.; Alperson, N.; Kislev, M.; Simchoni, O.; Melamed, Y.; Ben-Nun, A. & Werker, E. (2004): Evidence of Hominin Control of Fire at Gesher Benot Ya'aqov, Israel. DOI: 10.1126/science.1095443
Harari, Y.N. (2015): Sapiens. Az emberiség rövid története. Animus Kiadó, Budapest. ISBN: 9789633242377
Harsány, Z. (1931): A műveltség útja VII. Az étkezés. Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat, Budapest.
Kordos, L. (1998): Az emberré válás. História, 8. szám. pp: 8-11.
Le, S. (2021): A táplálkozás százmillió éves története. Mit ettek az őseink, és miért fontos ez ma? Typotex Kiadó, Budapest. ISBN 978 963 493 107 2
Sohn, E. (2023): Lead: Versatile Metal, Long Legacy. Dartmouth Toxic Metals. https://sites.dartmouth.edu/toxmetal/more-metals/lead-versatile-metal-long-legacy/
Szeitzné Szabó M. (2015): Szemelvények az élelmiszer-biztonság történetéből. Élelmiszervizsgálati Közlemények. LXII. évfolyam 1. szám, p. 905.
Székely S.; Rezső M.; Nagy E. & Hevesi E. (1970). Az Élet Sója. Univerzum. 159. kötet. Kossuth Könyvkiadó, Budapest.
Tóth G. (2023): Az ókori rómaiak hátborzongató módon mérgezték magukat és környezetüket. Telex.hu 2023.02.04. Forrás: https://telex.hu/eszkombajn/2023/02/04/olom-mergezes-okor-romaibirodalom
Varga Cs. (2022): Foglalkozási ártalmak az ókorban: a filozófus halála. Orvosi Hetilap. 163. évf. 38. szám. pp.: 1528-1531. DOI: 10.1556/650.2022.HO2728