Tapasztalás és tudomány: az élelmiszer-biztonság rövid története. Az empirikus ismeretek szerepe az élelmiszer-biztonság fejlődésében. II. rész: Középkor és újkor
Article Sidebar
Main Article Content
Absztrakt
A megfigyelés útján szerzett ismereteknek meghatározó szerepe volt abban, hogy az emberiség a tudományos módszerek és eszközök fejlődése előtt részben elkerülhette a mérgező növények és halálos megbetegedéseket okozó egyéb méreganyagok, a kórokozó baktériumok és vírusok által okozott halált. Az empirikus ismereteknek óriási szerepe volt az élelmiszer-biztonság fejlődésében. Az emberi evolúció során elsőként az empirikus megfigyelések, majd később a tudatos, kísérleteken alapuló eredmények alapozták meg az élelmiszer-biztonsági szabályok megalkotását. Viszont mind a mai napig nagy jelentősége van az empirikus úton szerzett ismereteknek, amelyeket célzott tudományos kísérletekkel támasztanak alá. Publikációnk második részében – az őskor és az ókor után – a középkor és az újkor időszakának legfontosabb, elsősorban megfigyelésen alapuló élelmiszer-biztonsági eseményeit tekintjük át egészen napjainkig. Kiemeljük a XVIII. század néhány jelentős élelmiszer-biztonsági megfigyelését. Bemutatunk néhány jelenkori, tapasztalati úton megfigyelt élelmiszer-biztonsági jelenséget, bizonyítva ezáltal az empirikus megfigyelések jelentőségét.
Letöltések
Article Details
Hivatkozások
Alföldy, Z. (1960): Robert Koch. Magyar tudomány. A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője. 5. kötet. p.: 623. Akadémiai Kiadó és Nyomda Vállalat. Budapest.
Antall, J. (1968): Semmelweis Ignác. Élet és Tudomány Kalendáriuma. pp.: 209-214. Hírlapkiadó Vállalat. Budapest.
Braun, H. (1962): Szent Antal tüze. Orvosi Hetilap, HOURS Orvostudományi Dokumentációs Szolgálat 103. évfolyam, 22-25. szám.
Csiszár , K. (1995): 100 éve halt meg Louise Pasteur, a mikrobiológia alapítója. Orvosi Hetilap 136. évfolyam 50. szám.
Élet és Tudomány (1996): A konzerválás feltalálója. Élet és Tudomány 21. évfolyam 17. szám p.: 813.
Fenyér, P. (1981): A szőlő- és bortermelés Magyarországon 1848-ig. Akadémiai Kiadó. Budapest.
FuturaSciences (2022): Carl von Linde. Futura, La Galaxie de Futura: https://www.futura-sciences.com/sciences/personnalites/physique-carl-von-linde-1086/
Hargitai, R. (1995): A kolera régen és napjainkban. Valóság 38. évfolyam 6. szám. Műhely. pp.: 94-111. Haditechnikai Szemle (1972): Emlékezzünk a régiekről. Haditechnikai szemle 6. évfolyam 3. szám.
Kalendárium, K. (1953): Semmelweis Ignác , az anyák megmentője. Kincses Kalendárium.
Kapronczay, K. (1975): Egy elfeledett középkori betegség. Orvosi Hetilap HOURS Orvostudományi Dokumentációs Szolgálat. 116. évfolyam 46. szám.
MúltKor (2019): Honnan származik és mióta használatos a "középkor" kifejezés. MúltKor Történelmi Magazin. Forrás: https://mult-kor.hu
Nikodémusz, I. (1987): Nicolas Appert és az élelmiszertartósítás. Orvosi Hetilap 2. szám.
Pósán, L. (2016): Mindennapi élet a középkortól a felvilágosodás koráig I. Debreceni Egyetem. pp.: 30-33.
Sajtóarchivum, M. (2022): A sikeres vállalkozó aki az első hűtőgépet tervezte. Origo Tudomány. https://www.origo.hu/tudomany/20220611-carl-von-linde-a-hutogep-feltalaloja-180-eve-szuletett.html
Semmelweis Egyetem (2018). Semmelweis Ignác élettörténete. https://semmelweis.hu/az-egyetemrol/semmelweis-ignac/
Szeitzné Szabó, M. (2015): Élelmiszer eredetű megbetegdeések nemzetközi kitekintésben. NÉBIH
Élelmiszer-biztonsági Kockázatkezelési Igazgatóság. http://www.nebih.gov.hu
Szeitzné Szabó, M. (2015): Szemelvények az élemiszer-biztonság történelméből. Élelmiszervizsgálati
Közlemények LXII. évfolyam 1. szám, p.: 905.
Székely, S. (1970): Robert Koch. Élet és Tudomány Kalendáriuma. Hírlapkiadó Vállalat. Budapest.
Székely, S. (1972): Louise Pasteur. Élet és Tudomány Kalendáriuma. p.: 355.