Növényi tejhelyettesítő italok fejlesztése lencséből (Lens culinaris L.)

Main Article Content

Hajas Lívia
Tihanyi Dóra
Hermánné Dr. Juhász Réka

Absztrakt

A tejcukorérzékenyek, tejfehérje-allergiások, vagy növényi alapú étrendet követők számára mindennapi élelmiszernek számítanak a tej helyettesítésére szolgáló növényi italok. Az egészségügyi szempontok mellett a növényi italok választásának oka lehet például az állat- és környezetvédelem, illetve a fenntarthatóság is. A piacon már számos különböző tejhelyettesítő ital megtalálható, amelyek közül a legelterjedtebbek a szójából, mandulából, rizsből és kókuszból készült italok. A szója tápanyagtartalom tekintetében kiemelkedő a többi italalapanyaghoz képest. A lencse a szójához hasonló előnyös beltartalommal és számos pozitív élettani hatással rendelkezik, azonban jelenleg egy gyártó kínálatában sem található lencseital. Jelen tanulmány célja olyan vörös lencse alapú ital fejlesztése volt, melynek érzékszervi tulajdonságai hasonlítanak a piacon kapható szójaitalokéhoz. Referenciának a szójaalapú Dream&Joya Almond Protein italt választottuk. Az alapitalt vörös lencse korpából, só és víz hozzáadásával készítettük Vegital növényi italkészítő segítségével. Az előállítási technológiát áztatással, enzimes (amiláz) kezeléssel és centrifugálással bővítettük. A lencsét mandulával, kókusszal és rizzsel kombináltuk. A fejlesztések során a technológiai lépések, illetve az alapanyagok kombinálásának hatását vizsgáltuk. Meghatároztuk a minták fehérségi indexét, viszkozitását és szárazanyagtartalmát. Az italok érzékszervi jellemzésére profilanalízist alkalmaztuk. A minták nyers fehérjetartalmát Kjeldahl-módszerrel (N×6,25) vizsgáltuk. A technológiai lépések közül az enzimkezelés és a centrifugálás nélkül nem lehetett a referenciához hasonló viszkozitást elérni. A centrifugálás hatására a szárazanyagtartalom is jelentősen csökkent. A rizzsel való kiegészítés nem befolyásolta az italok fehérségi indexét, azonban kedvezőtlen hatást gyakorolt a viszkozitásra. A mandulával és kókusszal való kombinálás a viszkozitásra nem volt szignifikáns hatással, míg a fehérségi indexet kedvezően befolyásolta. Az érzékszervi bírálat alapján kisebb-nagyobb mértékben mindegyik vizsgált lencseital esetében érezhető volt a lencse íz és illat, ami hozzájárulhatott a referenciához viszonyított alacsonyabb kedveltségi pontszámhoz. A bírálók véleménye alapján a mandulát és kókuszt is tartalmazó lencseital állaga hasonlított legjobban a tejéhez. A kombinált lencseitalok fehérjetartalma elmaradt a referenciáéhoz képest, azonban a piacon lévő gabona és mandula alapú növényi italokhoz képest így is kiemelkedő.

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.

Article Details

Hogyan kell idézni
Hajas, L., Tihanyi, D., & Hermánné Dr. Juhász, R. (2023). Növényi tejhelyettesítő italok fejlesztése lencséből (Lens culinaris L.). Élelmiszervizsgálati Közlemények, 69(2), 4451–4459. https://doi.org/10.52091/EVIK-2023/2-5-HUN
Folyóirat szám
Rovat
Tanulmányok

Funding data

Hivatkozások

Laassal M., Kallas Z. (2019): Consumers preferences for dairy-alternative using home-scan data in Catalonia. Beverages 5 (3) 55. https://doi.org/10.3390/beverages5030055

Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (2021): OKOSTÁNYÉR® felnőtteknek. https://www.okostanyer.hu/okostanyer-felnott/ (Hozzáférés/Acquired: 01. 05. 2022)

Sethi S., Tyagi S.K., Anurag R.K. (2016). Plant-based milk alternatives an emerging segment of functional. Journal of Science and Technology 53 (9) 3408-3423. https://doi.org/10.1007/s13197-016-2328-3

Csengeri L. (2020): Növényi italok piaci körkép. Új Diéta 29 (1) 17-20.

Jeske S., Zannini E., Arendt E.K. (2018): Past, present and future: The strength of plant-based dairy substitutes based on gluten-free rawmaterials. Food Research International 110 42-51. https://doi.org/10.1016/j.foodres.2017.03.045

Jarpa-Parra M. (2018): Lentil protein: A review of functional properties and food application. An overview of lentil protein functionality. International Journal of Food Science and Technology 53 (4)892-903. https://doi.org/10.1111/ijfs.13685

Romano A., Gallo V., Ferranti P., Masi P. (2021): Lentil flour: nutritional and technological properties, in vitro digestibility and perspectives for use in the food industry. Current Opinion in Food Science 40 157-167. https://doi.org/10.1016/j.cofs.2021.04.003

Jeske S., Bez J., Arendt E.K., Zannini E. (2019): Formation, stability, and sensory characteristics of a lentil-based milk substitute as affected by homogenisation and pasteurisation. European Food Research and Technology 245 1519-1531. https://doi.org/10.1007/s00217-019-03286-0

Bonke A., Sieuwerts S., Petersen I.L. (2020): Amino acid composition of novel plant drinks from oat, lentil and pea. Foods 9 429. https://doi.org/10.3390/foods9040429

Jeske S., Zannini E., Arendt E.K. (2017): Evaluation of physicochemical and glycaemic properties of commercial plant-based milk substitutes. Plant Foods for Human Nutrition 72 26–33. https://doi.org/10.1007/s11130-016-0583-0

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei