angol-magyar
kétnyelvű tudományos folyóirat
HUN / ENG

Mikroalgák előnyős tulajdonságainak kiaknázása élelmiszeripari és takarmányozási felhasználásra

A cikk a LXVII. ÉVFOLYAM 4. számának vezető dolgozata »

Beköszöntő

Kedves Olvasóink!

Ismét Advent van. „Advent a várakozás megszentelése. Rokona annak a gyönyörű gondolatnak, hogy meg kell tanulnunk vágyakozni az után, ami a miénk... Az, aki szeretni tudja azt, ami az övé – szabad és mentes a birtoklás minden görcsétől, kielégíthetetlen éhétől – szomjától1.”

Engedjék meg, hogy Pilinszky János magyar költő gondolatait idézzem, miközben a megújult ÉVIK hetedik évfolyamának utolsó számához írott beköszöntőt fogalmazom. Tudományos szakfolyóiratunkat kerek hét esztendeje szerkesztjük és adjuk ki. Remélem, az eltelt hét év alatti várakozásunk úgy szakmailag, mint emberileg valóra válik, s az Élelmiszervizsgálati Közlemények Olvasói, szerzőgárdája, a kiadásban érdekelt kollégák olyan közösséget fognak alkotni, amely összetartó erejénél fogva még sok évig biztosítja periodikánk fennmaradását.

Téli számunk vezető anyaga az emberiség hosszútávú fehérje-ellátásának megoldási kísérleteivel kapcsolatos. Koppányné Szabó Erika és Takács Krisztina dolgozatukban arról számolnak be, hogy a rohamosan szaporodó emberiség fehérjeigényének kielégítéséhez a hagyományos élelmiszer-alapanyagokon kívül forradalmian más forrásokat is biztosítani kell. Kéziratukban rámutatnak, hogy bizonyos algafajok nemcsak jelentős fehérjetartalmuk és kedvező aminosav összetételük miatt kiemelkedő fontosságúak, hanem számos értékes molekula, például többszörösen telítetlen zsírsavak, pigmentek, antioxidánsok, gyógyszerek és egyéb biológiailag aktív vegyületek forrásai is lehetnek.

Topa Emőke dolgozatában a piros színanyagokat tartalmazó, friss állapotú és fagyasztva szárított gyümölcsök összetételi jellemzőit hasonlította össze. Saját mérési eredményei alapján megállapította, hogy a fagyasztva szárítás az atmoszférikus szárítással végzett tartósítási módszerhez képest számottevően kíméletesebb eljárás, a gyümölcsökben több biológiailag értékes összetevő megmaradását biztosítja.

Táplálkozási kultúránkban évről-évre nagyobb jelentőségűek a funkcionális élelmiszer-összetevők. Varga-Kántor Andrea és munkatársai őrölt bazsalikommal készített kenyerek polifenol-, flavonoid- és mikroelem-tartalmát, valamint általános összetevőit vizsgálták. Mérési eredményeik alapján megállapították, hogy a kisütött kenyerekben sikerült kimutatni – az egyébként hőérzékeny – polifenolok és egyéb antioxidáns vegyületek mennyiségének növekedését.

Az EU Bizottsága 2017-ben rendeletet2 adott ki a fehérjéket és redukáló cukrokat együtt tartalmazó, sütött élelmiszerekben keletkező genotoxikus hatású akrilamid mennyiségének csökkentése érdekében. Schmidt Noémi a különböző pörkölési fokú pörköltkávék eredeti, a kávéitalokba beleoldódó, illetve egyes koffeinmentesített kávékban kimutatható akrilamid mennyiségét vizsgálta. Megállapította, hogy sem a lefőzött kávék és őrölt párjaik között, sem a koffein-mentesített készítmények esetén nem volt szignifikáns különbség azok akrilamid-tartalmát illetően.

Szabó S. András cikksorozatában ezúttal az élelmiszerekben előforduló alumíniumról ír. A szilárd élelmiszerekből és az italokból a makroelemeket követően a legnagyobb mennyiségben az alumínium és a szilícium jut az emberi tápcsatornába. Az EFSA a heti, legfeljebb 1 mg/testtömeg-kg Al-felvételt tekinti elfogadhatónak. Az alumíniumnak az emberi szervezetre gyakorolt élettani hatásait egyelőre nem sikerült hitelt érdemlő módon megállapítani.

Az év végéhez közeledve Olvasóinknak kellemes adventi időszakot, jó olvasást, áldott karácsonyt és boldog újesztendőt kívánok.

Észrevételeiket, építő jellegű javaslataikat továbbra is várjuk a szigeti.tamas@wessling.hu e-mail címen.

Dr. Szigeti Tamás János
főszerkesztő

1Észrevételeiket, építő jellegű javaslataikat továbbra is várjuk a szigeti.tamas@wessling.hu e-mail címen.
2A Bizottság (EU) 2017/2158 rendelete (2017. nov. 20.)

Legfrissebb szám



Támogató és együttműködő partnereink

TÉMAKERESÉS