angol-magyar
kétnyelvű tudományos folyóirat
HUN / ENG

A feniltiokarbamid érzékenység összefüggései a testösszetétellel, valamint a kávé- és teafogyasztással

A cikk a LXVIII. ÉVFOLYAM 2. számának vezető dolgozata »

Beköszöntő

Kedves Olvasóink!

Aggasztó és szégyenletes, hogy Keleten a helyzet még mindig változatlan.

„Testvér, itt rációt, s kegyelmet ne keress, / A régi fát az új szelek / Kitépik, hiába gyökeres / Az ősi földben, s / Emlékeiben még tetemes / Tudás és Tapasztalás adja / Felsőbbrendű és nemes / Eszméknek honát, / Az emberek nem értik szavát, / Mígnem mindannyian / Meg nem járjuk a Golgotát.1

Úgy vélem, minden békeszerető ember várja az értelmetlen és szörnyű háború végét. Jómagunk szerény eszközeivel úgy járulunk hozzá a megbékéléshez, hogy hasábjainkon az emberi élet fenttartásához egyik legszükségesebb pillér, az élelmiszerek vizsgálatáról szóló cikkeket teszünk közzé.

Vezető anyagunk szerzői, Bíró Barbara és munkatársai egy, az élelmiszerek érzékszervi vizsgálatával kapcsolatos, genetikai alapokon megközelíthető élettani jelenség tudományos hátterét tárgyalják. Munkájuk lényege az, hogy a TAS2R38 jelzésű keserű íz érzékeléséért felelős receptor gén polimorfizmusai kétféle módon működő receptort alakítanak ki az emberi populációban. Kísérleteikben kimutatták, hogy a vizsgált két keserű ízű vegyülethez köthető érzékelési képesség és az emberi test összetétele statisztikus összefüggést mutat.

Jakucs Levente és Óré-Sütő Berta Vanda egy ősi ital, a sör termékfejlesztéséről számolnak be kisüzemi – kézműves – technológiai környezetben. Dolgozatukban elemzik a sör minőségét rontani képes veszélyforrásokat és vázolják egy sör-előállító berendezés műszaki hiányosságainak kiküszöbölési lehetőségeit is, amelynek révén számottevően javulhat a berendezés használatával előállított kézműves sör minősége.

Molnár Judit és munkatársai Kéziratukban a növekvő létszámú emberiség egyik globális problémája, a kielégítő minőségű és mennyiségű élelmiszertermelés egyik megoldási lehetőségét vázolják. Cikkükben az egysejt-fehérjék élelmezési és takarmányozási célra való előállításával kapcsolatos szakirodalmi összefoglalóval szolgálnak. Ipari méretekben, irányított fermentációs technikával számos mikroorganizmussal (baktériumokkal algákkal, gombákkal) lehet élelmiszer- és takarmány-alapanyként szolgáló, tápláló fehérjét előállíttatni.

Süle Judit és munkacsoportja olyan, in vitro tesztrendszer kidolgozásán fáradoztott, amelynek segítségével hatékonyan lehet probiotikus - hasznos élőanyag gyanánt szolgáló - baktériumtörzseket szelektálni. Kísérleti munkájuk során értékes, antibiotikum- és egyéb antimikrobiális hatásokra rezisztens törzseket izoláltak. Eredményeik alapján bővülhet az emberi egészségre jótékony hatással rendelkező probiotikus termékek előállításának lehetősége, amelyekben az élő mikroorganizmusok képesek ellenálni a felső béltraktus savas hatásának, így hatékonyan tudnak hozzájárulni az egészséges bélflóra fenntartásához.

Aleksandr Lukin és munkatársai tartósító szereket tartalmazó adalékanyag-keverékek vizsgálatának témájában küldték be dolgozatukat. Munkájuk során céljuk arra törekedtek, hogy több hatékony módszert találjanak az élelmiszerek mikrobiológiai károsítókkal szembeni megóvására. Kutatásuk fő célja a tartósítószerkeverékben lévő élelmiszer-adalékanyagok vegyületeinek hatásvizsgálata volt friss sertéshús mikrobiológiai romlással szembeni ellenálló képességére a hús tárolása során. Kísérleteiket mikrobiológiai indikátorok segítségével végezték.

Dr. Szigeti Tamás János
főszerkesztő

1Szigeti T.: Keleten a helyzet változatlan

Legfrissebb szám



Támogató és együttműködő partnereink

TÉMAKERESÉS