angol-magyar
kétnyelvű tudományos folyóirat
HUN / ENG

Egészségvédő élelmiszerek iránti attitűdök a táplálkozás és a fizikai aktivitás vonatkozásában

A cikk a LXVII. ÉVFOLYAM 3. számának vezető dolgozata »

Beköszöntő

Kedves Olvasóink!

„Uram, én nem tudom az igazságot / miképpen osztogatod ezután, / hogy mindenkinek bár maréknyi jusson: / Annyit tudok csak: esztendeje immár, / hogy végigdúlt a vihar otthonunkon. / Tudnod kell Uram, hisz mindent tudó vagy: / nem akartunk mi semmi mást, csak élni. / Szántani, vetni és remélni1.”

Az idén ősszel is közöttünk ólálkodó járvány okán Wass Albert szavai járnak az eszemben, hiszen magunk is csak élni, dolgozni, alkotni szeretnénk, semmi többet.

Az alkotást nem is adjuk fel: íme útjára bocsátjuk az ÉVIK 2021. évfolyama 3., őszi számát, benne négy értékes kézirattal.

Nábrádi Zsófia és Szakály Zoltán a táplálkozás-marketing tudománykörén belül is újdonságnak tekinthető módszerrel, az ún. netnográfia eszközeivel kutatták az élelmiszereket fogyasztóinak az egészségvédő élelmiszerekkel szemben tanúsított magatartás-mintázatait, atitüdjeit. Eredményeik szerint az ülő életmód nincs befolyással, míg az egészségesnek vélt táplálkozás, a fizikai aktivitás rendszeressége és időtartama jelentős hatással van az egészségvédő élelmiszerekkel szemben mutatott attitűdökre.

Farkas Dóra Noémi és Kiss Marietta dolgozatukban a nanotechnológia élelmiszeripari alkalmazásairól és a technológia fogyasztó megítéléséről írnak. A fogyasztókat hozzáállásuk alapján két jól elkülöníthető csoportra lehet osztani: azokra, akik a lehetséges előnyöket és hátrányokat egymástól gyökeresen különböző módon látják.

Az élelmiszerek csomagolásával kapcsolatos ismeretek felmérésének eredményeiről Lendvai Edina számol be egy, általa végzett kvantitatív felmérés alapján. Véleménye szerint a magyar fogyasztók öko-tudatossága főként elméleti jellegű, a gyakorlatban kevéssé érzékelhető. Elsősorban a 46-65 év közötti diplomás nők azok, akik a környezeti, ökológiai szempontokat is szem előtt tartják, ha élelmiszereket vásárolnak.

Aleksandr Lukin és munkatársai csirkehússal előállított készételekhez adott növényi nyersanyagok hatását vizsgálták a laboratóriumban előállított termékek funkcionális értékeire nézve. Kísérleteikben szárított almaport és brazil dió-őrleményt adagoltak a termékekhez. Megállapították, hogy az általuk készített ételek a hagyományos termékekhez képest előnyösen több mikroelemet és élelmirostot tartalmaztak.

Örömmel és büszkén számolok be arról, hogy Szerkesztőbizottságunk egyik tagja Prof. Dr. Biacs Péter Ákos egy szakmai tárgyú önéletrajzi könyvet jelentetett meg. Szintén Szerkesztőbizottságunk tagját, Prof. Dr. Csapó Jánost a Debreceni Egyetem Szenátusa és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Szenátusa is professor emeritussá választotta. Erről Szerkesztőségi hírek című rovatunkban számolunk be. Szerkesztőbizottságunk nevében mindketőjüknek őszinte szívvel gratulálok és jó egészséget kívánok.

Olvasóinknak egészséget, a nyár élményeitől feltöltekezve sikeres munkát és hasznos olvasást kívánok.

Dr. Szigeti Tamás János
főszerkesztő

1 Wass Albert: Mikor a bujdosó az Istennel beszél

Legfrissebb szám



Támogató és együttműködő partnereink

TÉMAKERESÉS