A 2024. évi gombafogyasztás utáni megbetegedési eseteinek tapasztalatai Magyarországon

Main Article Content

Baróti Anasztázia
Bathó Attila

Absztrakt

Magyarországon évszázados hagyománya van a vadon termett gombák gyűjtésének és fogyasztásának. A megfelelő gombaismeret hiánya folyamatos kockázatot jelent a fogyasztók számára, ami minden évben, időjárástól függően, akár több száz gombamérgezési esetet is jelenthet évente. A gombák házi tartósításával (szárítás, fagyasztás, konzerválás) már minden hónapban találkozunk gomba okozta megbetegedési esetekkel, nem csak a gombák természetben való megjelenési idejében. Az országban bekövetkező gombamérgezési események kivizsgálásában a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) döntő szerepet játszik. A megbetegedések után a laboratóriumba érkezett minták vizsgálata dönti el, hogy az adott eset gombamérgezési eset, vagy egyéb gombafogyasztást követő rosszullét (meglévő betegség tünete, ételmérgezés, allergiás reakció, képzelt gombamérgezés).
A 2024-es év gombafogyasztás után történő megbetegedéseit és azok laboratóriumi vizsgálati tapasztalatait mutatjuk be a Nébih adatai alapján.
Az év során összesen 215 gombafogyasztás utáni megbetegedésből származó vizsgálati anyag érkezett, amelyben 309 fő és 2 kutya volt érintett. A legtöbb eset októberben történt (131 eset), tapasztalataink szerint ebben a hónapban jellemzően magasabb az eseményszám, a 2024-es évben azonban sajnálatos módon kiugró volt. Az esetek elemzése során különféle megbetegedést okozó fajt azonosítottunk, ideértve az amatoxin tartalmú gombafajok (pl.: Amanita phalloides, Lepiota spp.), az idegrendszert érintő mérgező gombafajok (pl.: Inocybe spp., Amanita pantherina), a gyomor-bélrendszert irritáló fajok (pl.: Entoloma sinuatum, Omphalotus olearius), valamint nyersen mérgező gombák (pl.: Armillarea mellea) okozta megbetegedéseket is. A laboratóriumi vizsgálatokat nyers gombából, ételmintákból, hányadékból és gyomormosó folyadékból végeztük. Az eredmények rávilágítanak az ismeretterjesztés és a megelőzés kiemelt fontosságára, különösen a lakosság körében, mivel a lakosság nem kötelezhető a gombák gyűjtéséhez szükséges tudásanyag megszerzésére.

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.

Article Details

Hogyan kell idézni
Baróti, A., & Bathó, A. (2025). A 2024. évi gombafogyasztás utáni megbetegedési eseteinek tapasztalatai Magyarországon. Élelmiszervizsgálati Közlemények, 71(3), 3–12. https://doi.org/10.52091/EVIK-2025/3-1
Folyóirat szám
Rovat
Fókuszban

Hivatkozások

Lévai, J., szerk. (1984): Gombatoxikológia a közegészségügyben-tankönyv az egészségügyi gombatoxikológiai tanfolyam részére (kézirat). Országos Egészségnevelési Intézet. Budapest.

Siller, I. (2005): Gombamérgezések. In: Mikológiai ismeretek, tanfolyami jegyzet, Mikológiai Közlemények, Clusiana, Tanfolyami jegyzet (szerk.: Lőkös L., Szántó M.) pp.: 51-76.

Siller, I. (2008): Fontosabb gombamérgezési típusok és toxinok áttekintése. Mikológiai Közlemények, Clusiana (47):1. pp.: 103–118.

62/2003. (X. 27.) ESzCsM rendelet az élelmiszer eredetű megbetegedések esetén követendő eljárásról

107/2011. (XI. 10.) VM rendelet az étkezési célra forgalomba kerülő vadon termett gombák gyűjtéséről, feldolgozásáról, forgalomba hozataláról

282/2007. (X. 26.) Korm. rendelet a szakterületek ágazati követelményeiért felelős szervek kijelöléséről, valamint a meghatározott szakkérdésekben kizárólagosan eljáró és egyes szakterületeken szakvéleményt adó szervekről