Szerzők: Sipos László, Ladányi Márta, Losó Viktor, Kókai Zoltán, Gere Attila

Kulcsszavak: konszenzus, rangszámkülönbségek összege módszer (sum of ranking difference, SRD), Page-teszt, Cabilio-Peng többszörös páronkénti differencia

1.    Összefoglalás

A szenzometria elméleti, valamint az akkreditált laboratóriumok fontos gyakorlati kér­dése, hogy adott időszak mérési sorozatára vonatkozóan monitorozza és elemezze az érzékszervi bírálócsoport (panel) egyetértésének/konszenzusának alakulását. Az egyes bírálatok konszenzusának értékelésére a rangszámkülönbségek összege (sum of ranking difference, SRD) módszer jó értékelési alternatíva. A rangszámösszeg-min­tázatok elemzésének nehézsége, hogy csak néhány évvel ezelőtt oldották meg rang­számösszeg-adatokra kidolgozott páronkénti szignifikáns differencia módszerét. Mun­kánkban módszerkombinációt javasolunk a bírálói konszenzus nyomon követésére.

1.     Bevezetés és szakirodalmi áttekintés

A teljesítmény monitorozása során azt teszteljük, hogy az érzékszervi bíráló vagy az érzékszervi bíráló­csoport (panel) képes-e az adott tulajdonságot felis­merni, azonosítani, mérni, ugyanúgy használni és ér­telmezni, mint más bírálók vagy bírálócsoportok (pa­nelek) [1]. A képzett és szakértői bírálók tesztelése és fejlesztése, teljesítményének a mérése jellemzően szabványos, többlépcsős és visszacsatoláson alapu­ló, sztenderdizált körülmények között megvalósított rendszeren keresztül valósítható meg, célszerűen szoftveres támogatás mellett.

A szakirodalom az érzékszervi bírálatok teljesítmény­értékelési módszereit több szempontból is csoporto­sítja. A legelterjedtebb csoportosítás arra vonatkozik, hogy ki vagy kik végzik a vizsgálatokat (egy panel tag, teljes panel, panelek), de az alkalmazott matematikai módszerek alapján (egy vagy többváltozós statiszti­kai módszerek) is rendszerezhetők. A szakirodalom az érzékszervi bírálókat képzettségük szerint három kategóriába sorolja: laikus/fogyasztói bírálók, képzett bírálók, szakértő bírálók. Különböző típusú felada­tokhoz különböző képzettségű bírálók alkalmazása szükséges, a teljesítményértékelési módszereket jel­lemzően a képezett és szakértői vizsgálatokon végzik [2], [3], [4].

Az érzékszervi vizsgálatokra akkreditált vizsgáló la­boratóriumok minőségirányítási rendszereinek meg­oldása a megelőző és a helyesbítő tevékenység al­kalmazása, amelynek feladata a nem-megfelelősé­gek – bírálócsoporttól eltérően értékelő bíráló – azo­nosítása, valamint ezek megelőzése, kiküszöbölése. Ehhez célszerű a nyers adatok átlagait vagy medi­ánjait és szórásait box és whisker ábrán elemezni, továbbá a legfontosabb leíró statisztikákat elvégezni (minimum, maximum, szórás, csúcsosság, ferdeség, terjedelem), hogy képünk legyen az adatstruktúráról, illetve a kilógó értékekről. Az adatok grafikus ábrázo­lása időt takaríthat meg, illetve hatékony lehetőséget biztosít az érzékszervi panel teljesítményének átvizs­gálására és felderítésére is.