Internetes élelmiszer-vásárlási szokások Magyarországon

2016. március 17.

Szerzők: Bódi Barbara, Bognár Lajos, Kasza Gyula, Szakos Dávid

 

1. Összefoglalás

Az elmúlt időszakban intenzíven bővült az internetes kereskedelem piaci szegmense Európában [6], bár hazánkban a növekedés üteme hosszú évekig elmaradt az európai átlagtól. A magyar lakosság csak az elmúlt 5 évben kezdett tömegesen nyitni az online termék-, illetve szolgáltatás vásárlás lehetősége felé, azonban a trend ma már hazánkban is egyértelmű. Míg 2012-ben a magyar internetfelhasználóknak csupán 35%-a bonyolított le internetes vásárlási tranzakciót, addig ez az arány 2015-re már 47%-ra emelkedett [1]. A fogyasztói szokások változását az jelzi legélesebben, hogy a rendszeres internethasználók aránya a kérdéses időszakban nem változott jelentősen, 2012-ben 69%, 2015-ben 72% volt [3]. A két adatsor összevetésével megállapítható, hogy az internetes vásárlási hajlandóság növekedése hazánkban az uniós tagállamok között kivételes mértékű relatív növekedést mutatott. Ugyanakkor az Eurostat elemzése szerint 2015-ben csak az internetes vásárlások 10%-a esetén került élelmiszer a virtuális bevásárlókosárba Magyarországon, amely messze elmarad az uniós átlagtól (18%) [1]. Az eredmények értékelésekor figyelembe kell vennünk, hogy Magyarországon jelenleg kevés webshop kínálatában szerepelnek élelmiszerek, az élelmiszert (is) kínáló online üzletek pedig gyakran csak egy szűk területet fednek le. Minden bizonnyal a jövőben számolni kell az online élelmiszervásárlás piaci részesedésének növekedésével, főként annak kényelmi jellege miatt. Előrejelzések szerint ezzel párhuzamosan fejlődni fog az úgynevezett fogyasztási individualizáció is, amely főként a különleges élelmiszerek (helyi, kézműves, funkcionális élelmiszerek) szegmensét erősítheti [4].

 

2. Bevezetés

Az értékesítési volumen várható növekedésével kap­csolatban a társadalmat érintő kockázat is emelke­dik. Jelenlegi ismereteink szerint különösen a ma­gasabb egyedi értékkel rendelkező és egészségügyi előnyöket ígérő élelmiszerek, mint például az ét­rend-kiegészítők, különleges táplálkozási célú és dú­sított tápanyagtartalmú termékek esetében kell felké­szülnünk a jogsértések halmozottabb megjelenésére. Bár az élelmiszerjog – az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásról szóló 1169/2011/EU rendelet – kife­jezetten tiltja, a gyakorlatban mégis számos olyan terméket találunk a piacon, amelynek gyógyhatást tulajdonít a forgalmazója, gyártója. E termékkör kap­csán az a nemzetközi tapasztalat, hogy gyakoriak az összetételi hibák, s a készítmények sokszor embe­ri fogyasztásra nem engedélyezett anyagokat, vagy kizárólag gyógyszerekben alkalmazható hatóanya­got tartalmaznak [2], [5]. Mindezekből adódóan a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) is kiemelt figyelmet fordít e termékkategóriára, ennek megfelelően az elmúlt két évben 345 étrend-kiegé­szítő minta vizsgálatára került sor.

A várható növekedés tükrében fontos lenne egy olyan felügyeleti rendszer kialakítása, amely telje­sebb körű biztonságot nyújt, a jelenlegi hatósági esz­közrendszert ugyanis alapvetően a bolthelyiséggel rendelkező kereskedelem ellenőrzésére dolgozták ki. A kihívás főként abban rejlik, hogy egy internetes bolt akár néhány óra leforgása alatt üzembe állítható, miközben igen bonyolult nyomon követni, hogy egy adott webshopnak valójában ki a tulajdonosa, üze­meltetője, illetve rendelkezik-e egy vagy több hason­ló bolttal.

 read more ...
Belépés

AKTUÁLIS LAPSZÁMUNK



HIRDETÉSEK







Biomerieux



Anton Paar