A fogyasztók növényvédőszer-maradékokból származó expozíciójának finomítása, 2. rész

2015. december 7.

Szerzők: Zentai Andrea, Kerekes Kata, Szabó István J., Ambrus Árpád

 

1.Összefoglalás

 

Cikkünk első részében a fogyasztói expozíció pontszerű és probabilisztikus becslésének alapelveit ismertettük. Közreadtuk továbbá a számítások pontosabb végrehajtásához szükséges egyedi terménytömegek eloszlási adatait és jellemző tulajdonságait.

 

Jelen munkánkban ismertetjük a „finomított” probabilisztikus expozícióbecslés számításához alkalmazott matematikai összefüggéseket, amelyekkel egységesen figyelembe vehető az összetett élelmiszerek nyersanyaghányada, a feldolgozási műveletek hatása a nyerstermékben található szermaradék koncentrációjára, a fogyasztásra kerülő terményhányadban a szermaradék koncentrációja, valamint a szermaradékok eltérő koncentrációja az egyes egyedi terményekben.

 

A növényvédőszer-maradékok közel 20000 egyedi terményben végrehajtott meghatározása alapján a különböző terménycsoportokra vonatkozó kísérleti adatok felhasználásával a fogyasztói expozíció pontosabban határozható meg, mint a korlátozott számú eredmény alapján illesztett és a valódi eloszlást csak jelentős hibával megközelítő parametrikus függvényekből véletlen mintavétellel vett értékekkel. A pontosabb becslés elősegítése érdekében közreadjuk az egyedi variabilitási faktorokat és a fő terménycsoportokra jellemző értékeket.

 

2. Bevezetés

 

A Magyarország teljes lakosságát érintő növényvédőszer-maradék bevitel átfogó kockázatbecslése eddig nem történt meg, bár ehhez használható adatok rendelkezésre állnak. A kockázatbecslés elvégzésének szükségességét az első részben említett fogyasztói aggály is indokolja.

 

Az élelmiszer-biztonsági kockázatbecslés 4 fő lépése a veszély azonosítása, a veszély jellemzése, az expozíció becslése, a kockázat jellemzése. Első lépés az élelmiszer fogyasztásából származó ismert vagy lehetséges egészségügyi veszély azonosítása. Második lépésben, a veszély jellemzése során történik az ártalmas hatás természetének minőségi es mennyiségi értékelése. Az expozíció (bevitel) becslése mint harmadik lépés során annak a közelítő számítása történik, hogy mekkora mennyiséget fogyaszthat el a teljes lakosság vagy annak meghatározott csoportja a kérdéses toxikus anyagból. A számítás során arra keressük a választ, hogy a rendelkezésre álló adatokat és körülményeket mérlegelve a vizsgált fogyasztói kor eseten a bevitel miként viszonyul az egészségügyi referenciaszintekhez (ADI, ARfD), amelyeket a toxikológiai vizsgálatok alapján az erre hivatott értékelő szervek megállapítottak. Az utolsó lépésben a kockázat jellemzése során az első három lépésből következtetve és a bizonytalanságokat is figyelembe véve annak értékelése történik, hogy a vizsgált fogyasztói populáció mely hányadát érheti várhatóan az egészségügyi referenciaértéknél magasabb expozíció [1].

 read more ...
Belépés

AKTUÁLIS LAPSZÁMUNK



HIRDETÉSEK







Biomerieux



Anton Paar