Hazai élelmiszerek részaránya a magyarországi kiskereskedelmi láncok választékában

2015. október 6.

Szerzők: Kasza Gyula, Bódi Barbara, Vajda Ágnes, Somogyi Adrienn

 

1. Összefoglalás

 

A kereskedelmi láncok kínálatának részletes vizsgálata azt mutatta, hogy szignifikáns előrelépés történt a hazai termékek részarányának változásában a vizsgált kategóriákban. Az elemzésbe vont 10 láncból 9 esetben növekedést mértünk, s mind a hazai, mind a nemzetközi láncok átlagáról is ez mondható el. A felmérés rámutat arra is, hogy egyes, magas hozzáadott-értékű termékkategóriák esetében (mint például a feldolgozott tejtermékek, vagy a sonka) rendkívül alacsony a hazai gyártók részaránya a kínálatban, amelyet feltétlenül fejleszteni szükséges.

 

Úgy gondoljuk, hogy felmérésünk értékes visszajelzés a szakpolitikai döntéshozók számára, és fontos információ a terméktanácsok, szakmai szövetségek és a versenyszféra szereplői számára a stratégiai döntéseik előkészítéséhez. 2014-ben a hazai előállítású élelmiszerek részaránya a kereskedelmi láncokban végzett felméréseink szerint 78,2% volt, amely a 2010-es adatokhoz képest 2,5%-os növekedést jelent. A hazai termékek

részarányának növekedése élelmiszer-biztonsági szempontból is előnyös körülmény, hiszen esetükben a gyártó és forgalmazó vállalkozások a magyar hatóság számára könnyen elérhetők és ellenőrizhetők.


 

 

2. Bevezetés

 

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszer-ipari fejlesztési stratégiája (2014-2020) konkrét célként jelöli meg, hogy a lakosság legalább 80%-ban hazai előállítású termékeket fogyasszon. Ennek társadalmi, gazdasági és fenntarthatósági téren egyaránt előnyei vannak [1]. A hazai termékek arányának növekedése várhatóan egyúttal alacsonyabb fokú élelmiszerlánc-biztonsági kockázatot is eredményez [2], [3], [4], hiszen a hazánkban 2007 óta láncfelügyeleti elven működő hatóság hatékonyabban tudja nyomon követni azokat az eseményeket, amelyek érintettjei belföldiek. Ha a láncolatban külföldi szereplő akad, akkor probléma esetén a nyomon követési folyamat lassabb, kimenetele bizonytalanabb tekintettel arra, hogy ilyenkor a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) külföldi társhatóság segítségére szorul.

 

A 80%-os arány elérése jelentős kihívás a magyar élelmiszerágazat számára [5], [6]. Hazánk élelmiszerpiaca a rendszerváltás után jelentősen átrendeződött [7], [8, [9]. Az importtermékek aránya folyamatos növekedésnek indult, majd az Európai Unióhoz való csatlakozásunk után a termékek szabad áramlásával kapcsolatos alapjog gyakorlati érvényesülése miatt még szélesebbé vált a polcokon elérhető külföldi termékek köre. Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének becslései alapján elmondható, hogy 2008-ra megközelítőleg 75%-ra esett vissza a magyar élelmiszerek aránya a kiskereskedelemben az európai-uniós csatlakozásunkat megelőző  időszakhoz (90% feletti arány) képest [10]. A Budapesti Corvinus Egyetem Élelmiszer-tudományi Kara 2010-ben részletes kutatást végzett az akkori 12 legjelentősebb kereskedelmi lánc kínálatával kapcsolatban, amely még kedvezőtlenebb képről számolt be [11].

 

E korábbi vizsgálat a mostanihoz hasonlóan arra irányult, hogy egyes termékkategóriákban (tehát nem a teljes kínálatban) megállapítható legyen a hazai termékek választékban betöltött aránya. Az ezt követő időszakban nem látott napvilágot a magyar termékek arányával kapcsolatos vizsgálati eredmény, így időszerűnek tartottuk 2014 év végén megismételni korábbi felmérésünket. Az elmúlt években ugyanis számos jelentős változás zajlott le az élelmiszerpiacon. Folytatódott a kiskereskedelem koncentrációja, több kereskedelmi lánc kivonult a magyar piacról, valamint az üzleti formátumok között is átrendeződés játszódott le. Mindeközben megszületett az úgynevezett „Magyar termék rendelet” (74/2012. (VII. 25.) VM rendelet az egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról), a Hungarikum törvény (2012. évi XXX. törvény a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról).


Az élelmiszerlánc-biztonság területén is történtek olyan események, amelyek a hazai termékek megbízhatóságáról alkotott képet módosíthatták. 2012-ben az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság megújulási folyamatának szerves része lett a fogyasztókkal való, korábbinál nyitottabb kommunikáció. Élelmiszerlánc eseményekben is bővelkedett ez a néhány év.

 

Ezek közül csak néhány példát felsorolva: a németországi e. coli botrány, a cseh metilalkohol botrány vagy a dioxin-szennyezettséggel kapcsolatos nemzetközi ügyek. Sajnos akadtak olyan események is, amelyekben magyar szereplők is érintettek voltak, mint például a lóhús-botrány, egyes kistermelői termékekkel kapcsolatos esetek, illetve számos illegális, vagy „fél-legális” üzem, amelyeket a NÉBIH leleplezett.

 read more ...
Belépés

AKTUÁLIS LAPSZÁMUNK



HIRDETÉSEK








faktu