A fogyasztók növényvédőszer-maradékokból származó expozíciójának finomítása, 1. rész

2015. október 2.

Szerzők: Zentai Andrea, Kerekes Kata, Szabó István, Ambrus Árpád

 

A növényvédő szerek, a fogyasztók egészsége szempontjából biztonságos felhasználási körülményeit az engedélyezésüket megelőzően végzett szerkísérletek eredményei alapján, pontszerű eredményt adó, úgynevezett determinisztikus eljárással ellenőrzik. A növényvédő szerek gyakorlati alkalmazását követően végzett monitoring vizsgálatok eredménye alapján a fogyasztók expozíciója reálisabban és árnyaltabban határozható meg, különösen a fokozatosan gyakorlati alkalmazást nyerő probabilisztikus számítási eljárások alkalmazásával.

 

A kezelt termények fogyasztási adatai mellett, a közepes méretű termények esetén mindkét módszerrel végzett számításhoz szükség van az egyedi tömegeik eloszlására, valamint az azokban és az átlagmintában található szermaradékok viszonyát kifejező variabilitási faktorra. Az utóbbi két paraméterre csak korlátozottan állnak rendelkezésre adatok néhány országból. A probabilisztikus expozícióbecslés metodikájának finomítására meghatároztuk a Magyarországon forgalomba kerülő közel 50 gyümölcs és zöldség egyedi tömegeloszlását és a nemzetközi kutatási programjainkból származó adatokból a növényvédőszer-maradékok variabilitását. Munkánk első részében a determinisztikus és probabilisztikus eljárások alapelveit, valamint a termények egyedi tömegeloszlását és annak jellemző tulajdonságait ismertetjük.

 

2. Bevezetés

A növényvédő szerek használata elkerülhetetlen annak érdekében, hogy megfelelő minőségű és mennyiségű termény álljon rendelkezésre Földünk növekvő lakosságának ellátásához. A szigorú engedélyezési eljárásokat megelőző széleskörű elővizsgálatok alapján [1], [2], [3], [4], [5] a növényvédő szerek alkalmazására javasolt körülmények között a terményben maradó szermaradék nem jelent egészségügyi kockázatot. A felhasználást követő nagyszámú monitoring vizsgálat eredményei igazolják, hogy nem a növényvédőszer-maradékok jelentik napjaink legnagyobb élelmiszer-biztonsági problémáját. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság jelentése [6] a 27 jelentési kötelezettséggel rendelkező országban végzett 2013 évi monitoring vizsgálatok eredményéről kiemeli, hogy a 685 különböző növényvédőszer-maradékra vizsgált 80967 minta 54,6%-ban nem tartalmazott detektálható szermaradékot. Az engedélyezett határértéket meghaladó szermaradékot tartalmazó minták mindössze pár százalékban fordultak elő, és az egészségügyi határértéket meghaladó szermaradékot tartalmazó pozitív minták aránya még annál is alacsonyabb volt. Az eredmények ellenére számos ország lakossága a növényvédő szerek maradékait tekinti elsődleges élelmiszerbiztonsági veszélyforrásnak. Az Eurobarometer 2010 évi felmérése szerint például Magyarországon a lakosság 84%-a a növényvédőszer-maradékok jelenlétét az élelmiszerekben nagyon aggasztónak találta [7].

 

Nemzetközi szinten determinisztikus módszerrel becsülik a fogyasztókat érő rövid idejű akut és a teljes emberi élettartam során várható krónikus expozíciót. A becslések alapjául a javasolt felhasználási körülmények mellett a kezelt terményekben várható maximális szermaradék koncentrációk szolgálnak. A becsült értékeket az akut referencia dózishoz (ARfD) illetve a teljes emberi élettartamra vonatkozó elfogadható napi bevitelt jelző ADI (acceptable daily intake)

értékhez viszonyítják. A FAO/WHO JMPR szakértői bizottság által alkalmazott eljárás [8] valamint az EFSA eljárása [9] lényegében hasonló, és egyaránt kellő biztonságot nyújt a fogyasztók védelmére.


 read more ...
Belépés

AKTUÁLIS LAPSZÁMUNK



HIRDETÉSEK







Biomerieux



Anton Paar