Állatok élelmezési célú klónozásának megítélése Magyarországon

2018. szeptember 24.

Szerzők: Bánáti Diána, Mészáros Zsuzsanna, Szabó Erzsébet

 

1. Összefoglalás

Az állati szervezetek és az ember klónozásának megítélésével számos publikáció foglalkozik, de egyelőre kevés azon közlemények száma, amely az állatok élelmezési célú klónozásának ill. a klónozott állatok élelmiszerláncba kerülésének megítélését vizsgálja.

Kérdőíves felmérésünk célja az volt, hogy részletes kérdőív alapján azonosítsuk és jellemezzük a magyar fogyasztói csoportokat a vizsgált kérdéskörben. A statisztikai értékelés során főkomponens- és faktor-elemzést, továbbá K-Means klaszter-elemzést végeztünk. A klaszter képzésbe bevontuk az ökológiai irányultsági skálán (NEP scale [1]) mért adatokat is, azt vélelmezve, hogy ez segítségünkre lesz a klónozással kapcsolatos attitűd értelmezésében. Négy fogyasztói klasztert különítettünk el, amelynek a „technokrata”, „haszonelvű”, „naiv elutasító” és „kockázat-érzékeny” neveket adtuk. Az ökológiai irányultság és a klónozás megítélésének attitűdje között kapcsolatot tártunk fel, az ökológiai irányultság mérése segítette a klónozás fogyasztói észlelésének magyarázatát, jobb megismerését. A felmérés eredményei számos, szignifikáns különbséget mutattak a megkérdezettek képzettsége (szakirányú végzettség), ismeret szintje és a téma iránti érdeklődése szerint is.

 read more ...

Nagyhatékonyságú szermaradék-vizsgálat: antibakteriális szerek meghatározása élelmiszerekből folyadékkromatográfiás szűrő és megerősítő módszerekkel

2018. június 20.

Szerzők: Tölgyesi Ádám, Pálffi Éva, Horváth Tímea, Lipcsei Viktória

 

1.     Összefoglalás


Magyarországon a 10/2002 (I.23.) FVM rendelet írja elő és határozza meg az élelmiszer toxikológiai megfigyelő vizsgálatokat és ellenőrzéseket (monitoring vizsgálatok), azok menetét és az adott évi monitoringterv elkészítésének folyamatát. A monitoringmérések hatékonyságát növeli, hogyha a hangsúlyt elsődlegesen a szűrővizsgálatokra (screening) helyezzük, és a kifogásolható minták elemzésére független megerősítő (konfirmációs) eljárásokat alkalmazunk. Ezáltal lehetőség nyílik egy egyszerűbb, gyorsabb és olcsóbb szűrő jellegű méréssel megkülönböztetni a negatív mintákat a szermaradék-tartalmúaktól, illetve nagyobb bizonyossággal lehet a mintákat minőségileg és mennyiségileg értékelni pozitivitás esetén.

Jelen közlemény célja antibakteriális szerekre kidolgozott vizsgálati koncepció bemutatása, amely magába foglal egy többkomponeses szűrőmódszert és ettől független megerősítő méréseket B1 típusú engedélyezett szerekre. A szűrőmódszer lehetővé tesz 54, szermaradék határértékkel rendelkező, komponens és a griseofulvin szimultán azonosítását és szemi-kvanitatív értékelését állati eredetű szövetekből (izom, máj és vese), tejből, tojásból és mézből folyadékkromatográfiás hármas kvadrupol rendszerű tandem tömegspektrometriai módszerrel.

 read more ...

Élelmiszereink akrilamid-tartalma – egy Maillard-reakció termékének élelmiszer-biztonsági vonatkozásai

2018. március 13.

Szerző: Szigeti Tamás János

1. Összefoglalás


2002 óta ismeretes, hogy a szénhidrátokat és aminosavakat együtt tartalmazó élelmiszerek hőkezeléssel történő előállítása során az alkalmazott alapanyagok kémiai összetételétől és a technológiában alkalmazott hőmérséklettől függően képződő átalakulási termékek között Maillard-típusú reakcióban akrilamid is keletkezik. A szakirodalmi források szerint az akrilamid az ember szervezetében karcinogén folyamatokat indíthat meg.

A dolgozatban vázlatosan ismertetem a Maillard-reakciók és az akrilamid képződésének folyamatát. Tárgyalom az akrilamid biokémiai jelentőségét, valamint az ember szervezetére gyakorolt toxikus, illetve karcinogén hatását. Az Európai Unió Bizottsága 2017-ben rendeletben írta elő a hőkezelt – főként sütéssel előállított – élelmiszerek akrilamidszintjének visszaszorítását elősegítő gyártói teendőket, a laboratóriumi ellenőrző vizsgálatok kötelezettségét, továbbá szabályozta az érintett élelmiszerekben megengedhető legmagasabb akrilamidszinteket. Ennek kapcsán ismertetek néhány, az irodalomban fellelhető laboratóriumi vizsgálati módszert, közöttük egy nem kromatográfiás elven működő eljárást is.

 read more ...

A növényvédőszer-maradék expozícióbecsléséhez használt fogyasztási adatok bizonytalanságának néhány kritikus eleme

2017. november 30.

Szerzők: Szenczi-Cseh Júlia, Biró Lajos, Arató Györgyi, Ambrus Árpád

 

1. Összefoglalás

 

A növényvédő szerek felhasználási engedélyének kiadása előtt meg kell győződni arról, hogy a kezelt termékekben maradó szermaradék nem káros az emberi szervezetre és a környezetre. A fogyasztókat érő növényvédőszer-maradék expozíció számított értékét számos bizonytalansági tényező befolyásolja. Cikkünkben a fogyasztott élelmiszerek mennyiségének becslését befolyásoló paraméterek közül az ételadagokat feltüntető képeskönyv használatával, a fogyasztott élelmiszerek felmérésekor a közölt élelmiszerek összetételének behatárolásával, a kérdezett személy testtömegmérésével kapcsolatos kérdésekkel foglalkozunk.

Az elemzés alapját a kikérdezés során kapott közelítő információ figyelembevételével megválasztott sztenderd élelmiszerkiszabatok, valamint a pontosan ismert élelmiszer-összetevők és mennyiségeik alapján, bifentrin szermaradékadatok felhasználásával, számított napi fogyasztói expozíció képezte. 

 read more ...

Szemkamerás módszerek alkalmazása az élelmiszer-kutatásban

2017. szeptember 20.

Szerzők: Gere Attila, Mahmoud Said Rashed, Kókai Zoltán, Sipos László

Kulcsszavak: szemkamera, szemmozgás, érzékszervi vizsgálat, PCCR-rendszer, AOI, fixáció, GDA-címke

1. Összefoglalás 
A szemkövetés-vizsgálat egy széles körben alkalmazott eszköz az emberi tekintet irányának követésére. A szemkamerák nagymértékű műszaki fejlődésének következtében napjainkban számos új alkalmazási terület létezik. Ezek egyike az az élelmiszer-kutatás, ahol sok kérdést meg lehet válaszolni a szemmozgás vizsgálatával. A módszer nem csak az élelmiszer-marketingben, hanem az érzékszervi vizsgálatokban és a fogyasztói tanulmányokban is alkalmazható. Cikkünkben az volt a célunk, hogy bemutassuk a szemkamerás vizsgálatok elvét a fő szemmozgásokkal együtt, és leírjuk a mért változók jelentését. Ezen kívül bemutatunk néhány alkalmazási lehetőséget az élelmiszer-tudomány területéről. Kulcsszavak: szemkamera, szemmozgás, érzékszervi vizsgálat, PCCR-rendszer, AOI, fixáció, GDA-címke 


 read more ...

Klórpropanolok és glicidol-észterek előfordulása élelmiszerekben - Irodalmi áttekintés

2017. június 21.

Szerző: Bognár Erzsébet

 

Kulcsszavak: 3-MCPD, finomított olajok, glicidol-észterek, klórpropanolok, genotoxicitás

 

1. Összefoglalás

 

A klórpropanolok és a glicidol az élelmiszergyártás során kialakuló szennyezőanyagok. Mivel keletkezési körülményeik hasonlóak, a vonatkozó szakirodalomban együtt szokták említeni őket, mint klórpropanolok és kapcsolódó anyagok.

A klórpropanolok jelenlétére először savasan-hidrolizált növényi fehérjékkel kapcsolatban figyeltek fel, azonban más élelmiszerekben is előfordulnak. Kimutatták már sült burgonyában, étolajokban, de emellett előfordul sült- és főtt húsokban, snack-ekben, kekszekben, és szinte minden  zsiradékot tartalmazó hőkezelt termékben.

 

Az eddigi toxikológiai eredmények alapján az Egészségügyi Világszervezet Nemzetközi Rákkutató Ügynöksége (IARC – International Agency for Research on Cancer) a szabad glicidolt a valószínűleg humán rákkeltő (2A) kategóriába sorolta, valamint genotoxikusnak minősítette; a szabad 3-MCPD-t (3-klór-1,2-propándiol) a feltehetően humán rákkeltő (2B) kategóriába sorolta. Az Európai Unióban szabályozás jelenleg csak a szabad 3-MCPD mennyiségére vonatkozóan a szójaszószokra és savasan hidrolizált növényi fehérjékre létezik (EC 1881/2006), de sok irodalmi forrás foglalkozik e vegyületek más élelmiszerekből való vizsgálatával.

 read more ...

Szteroidszármazékok LC-MS/MSmódszerű analízise: szelektív minta-előkészítési eljárások kevert módú szilárd fázisú extrakció és pH-kontroll alkalmazásá

2017. március 17.

Szerzők: Tölgyesi Ádám, Virender K. Sharma

 

1. Összefoglalás

Az állatgyógyászati szerek maradékainak és a tiltott hozamfokozóknak a vizsgálata az állati eredetű élelmiszerekben az élelmiszer-vizsgálatok egyik legnagyobb és fon­tosabb területe. A hatékony vizsgálatok feltétele olyan precíz módszerek kidolgozása, amelyek kielégítik a modern analitika szelektivitásra, alacsony kimutatási határra és pontosságra vonatkozó követelményeit. A folyadékkromatográfiás hármas kvadrupol rendszerű tandem tömegspektrometriás (LC-MS/MS) módszerek nagyfokú érzékeny­sége és szelektivitása lehetőséget biztosít a szerves célvegyületek nyomnyi kimutatá­sára összetett minták esetén is. Az LC-MS/MS módszerek megbízhatósága ugyanak­kor nagymértékben függ az analízist megelőző minta-előkészítéstől, amelynek lényege a célvegyületekkel együtt eluálódó mátrixalkotók koncentrációjának csökkentése, ez­által a mátrixhatás minimalizálása a készülék ionforrásában. Gyakran alkalmaznak a minta-előkésztések során kis hatékonyságú folyadékkromatográfiás tisztítást, az ún. szilárd fázisú extrakciót (Solid Phase Extraction -SPE). 

 

 read more ...

A deflegmáció hatása a gyümölcspárlatok komponenseinek relatív illékonyságára

2016. december 5.

Szerző: Nagygyörgy László


1- Összefoglalás


A WESSLING Hungary Kft. 2013 és 2015 között a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és In­novációs Alap támogatásával a KMR-12 projekt keretében kutatást végzett – többek között – a gyümölcspárlatok lepárlási paramétereinek változtatásával kapcsolatban. A kutatás keretében különböző gyümölcsfajok (alma, körte, meggy, kajszibarack és szil­va) jellemző illékony komponenseit vizsgáltuk. Megállapítottuk, hogy a lepárlás folya­mán az egyes komponensek tipikus lepárlási jelleggörbéknek megfelelően kerülnek át a párlatba, vagyis jól csoportosíthatók annak alapján, hogy az előpárlati, középpárlati és utópárlati szakaszban milyen mértékben dúsulnak a gőzfázisban a páracső végén. A lepárlás során célszerűen vett frakcióminták elemzése során egyértelmű összefüggést sikerült kimutatni a lepárlás során alkalmazott részleges kondenzáció, vagyis a defleg­mációs mérték változása és a lepárlás során a gőzfázisból a párlatba kerülő illékony komponensek relatív illékonyságának változása között. A deflegmáció mértékének csökkenésekor a vizsgált komponensek közül a metanolnak az etanolhoz képest kiala­kuló relatív illékonysága csökkent, minden más vizsgált komponensé nőtt, azaz a gyü­mölcspárlatok készítésekor a párlatba kerülő illékony komponensek koncentrációja, vagyis a gyümölcskarakter intenzívebben jelenik meg az alacsonyabb mértékű defleg­máció esetén. A projekt eredményeinek ismeretében lehetővé válik a párlatösszetétel tudatos befolyásolása a lepárlási paraméterek változtatása révén.

 read more ...

Kedveltségtesztek speciális elrendezései, kávéitalok fogyasztói preferenciái

2016. augusztus 26.

Szerző: Bálint Ildikó

 

1. Összefoglalás

A munkámban különböző kávékeverékekből készült kávéitalok példáján mutatom be az érzékszervi vizsgálatokban elterjedt, ugyanakkor a termékfejlesztésben és a kísérlettervezésben is ritkán alkalmazott módszert, a nem teljes körű kiegyenlített blokk (balanced incomplete block, BIB) elrendezést.
 
A termékfejlesztések általános jellemzője, hogy egyszerre sok termékkel (több mint 6 db) kapcsolatban kell nagyszámú fogyasztói bírálatot végrehajtani (célcsoportonként, cellánként* több mint hatvan bírálat), ugyanakkor a szakirodalom részletesen tárgyalja ennek korlátait. Így az érzékszervi kifáradás, túlzott mentális terhelés, a bíráló motivációjának elvesztése jelentősen torzítják a tesztek megbízhatóságát, viszont a megfelelő kísérleti terv kidolgozásával elkerülhetőek ezek a tényezők. A BIB elrendezés egyik legnagyobb előnye, hogy a bírálók az összes mintának csak egy kisebb részét értékelik (legfeljebb hatot), azonban a bírálatok összesítése és elemzése után kapott eredmény jellege teljesen megegyezik azzal az értékkel, amely akkor született volna, ha minden bíráló minden mintát minősített volna.

A kávéitalok komplex jellege, valamint gyorsan változó érzékszervi jellemzői miatt egy-egy bíráló mindösszesen 4 mintát minősített a vizsgálatba vont 10 különböző kávéitalból.

 read more ...

Mikroműanyagok a környezetben és a táplálékláncban

2016. június 6.

Szerzők: Bordós Gábor, Jens Reiber

1. Összefoglalás

A műanyagokat kitűnő mechanikai és kémiai tulajdonságaik miatt az élet minden területén egyre növekvő mennyiségben alkalmazzuk. Napjainkban a mikroműanyagok előfordulásának kérdése különböző környezeti elemekben és a táplálékláncban a tudományos érdeklődés középpontjában áll. Az elmúlt években publikált kutatások a mikroműanyag szennyezés különböző mértékét mutatják szennyvíztisztító telepeken, felszíni vizekben (folyókban és tavakban), óceánokban és partjaikon, valamint különböző élőlényekben (halak, kagylók és egyéb gerinctelenek). A műanyagok szétesését különböző környezeti folyamatok okozzák. Általánosan az öt milliméternél kisebb műanyag darabokat nevezik mikroműanyagoknak.

Jelen cikkben átfogó képet adunk a mikroműanyagok eredetéről, kategorizálásáról, előfordulásáról és az azonosításukra a WESSSLING-nél kidolgozott analitikai módszerekről. Tárgyaljuk továbbá a kialakult környezeti probléma részletes megismeréséhez szükséges validált mintavételi és azonosítási módszerek kidolgozását, mely hozzájárulna az élőlényekre jelentett kockázat átfogó megismeréséhez is.

 read more ...

Szemelvények az élelmiszerbiztonság történelméből

2016. március 18.

Szerző: Szeitzné Szabó Mária

 

1. Összefoglalás

Ahogy az élelmiszer megszerzése, elfogyasztása hozzátartozik az emberiség minden­napjaihoz, úgy az élelmiszerrel közvetített megbetegedések is rendszeresen előfordul­nak a történelem során. Ezek többsége a feledés homályába merült, azonban némely nagyobb jelentőségű, tömegeket érintő, vagy jellege, újdonsága, hosszú távú kihatásai miatt emlékezetes esemény bekerült a történelmet írott formában megőrző forrásmun­kákba is. Az egyes vallások bázisát képező szent könyvek (pl. a Biblia vagy a Korán) tartalmaznak utalásokat megbetegedésekre, illetve részletesen rögzítenek olyan étel­készítési, étkezési szabályokat, amelyek a megbetegedések megelőzését célozzák.

A tudományos ismeretek kezdetleges volta miatt néha évszázadok is elteltek, mire egy járványszerűen halmozódó betegség okát ki tudták deríteni, és a megelőzés érdeké­ben meg tudták tenni a szükséges intézkedéseket. Ezen betegségek gyakran mikro­biális eredetű járványok voltak, azonban toxikózisok is gyakran előfordultak, és sok esetben hosszú távú, súlyos következményekkel jártak. A közlemény megemlékezik néhány ilyen eseményről, mint például a Római Birodalom bukásában is feltehetően szerepet játszó krónikus ólommérgezésekről, vagy a penészgombák méreganyagai ál­tal kiváltott különböző tünetegyüttesekkel járó tömeges megbetegedésekről.

 read more ...

Növényvédőszer-maradék vizsgálata Magyarországon 1967 és 2015 között

2016. március 18.

Szerzők: Ambrus Árpád, Vásárhelyi Adrien

 

1. Összefoglalás

A korszerű nagyüzemi növényvédelem nemzetközi szinten is példamutató kialakítá­sával közel egyidőben szükségessé vált a növényvédőszer-maradékok koncentráci­ójának ellenőrzése a kezelt terményekben, talajban és felszíni vizekben. A korszerű műszerekkel felszerelt vizsgálólaboratóriumok fiatal, jólképzett és lelkes munkatársi gárdája az OÉTI módszereit folyamatosan továbbfejlesztette, és kidolgozta a sokrétű vizsgálati feladatoknak megfelelő eljárásokat, aminek eredményeként már 1976-ban kiadtuk a 4 kötetes egységes módszergyűjteményt, 1978-tól pedig már számítógépe­sen dolgoztuk fel és értékeltük a vizsgálati eredményeket.

Rendszeres továbbképzéssel és szigorú minőségbiztosítási követelményeket támasztva biztosítottuk, hogy a 20 vizsgálólaboratórium eredményei összehasonlíthatók legyenek. Ilyen metodikai háttérrel és magas szintű szakmai ismeretekkel rendelkező hálózat mun­katársainak nem jelentett problémát a nemzetközi követelményeknek megfelelő Helyes laboratóriumi gyakorlat (GLP) szerinti, továbbá az ISO17025 követelményeknek megfele­lő akkreditáció megszerzése, az Európai Unióhoz történt csatlakozást követően pedig a nemzetközi kongresszusokon és körvizsgálatokban a kiemelkedő szereplés.

 read more ...

A csomagolóanyagok és a csomagolás jelentősége az élelmiszerek mikrobiológiai minőségének megőrzésében

2015. december 8.

Szerző: Tabajdiné dr. Pintér Veronika Hedvig

 

A csomagolásnak fontos szerepe van az előállított élelmiszerek jó minőségének biztosításában, illetve azok egyre hosszabb ideig való megőrzésében. A modern élelmiszer-csomagolóanyagokkal szemben támasztott minőségi követelmények évről-évre folyamatosan nőnek. A csomagolással szembeni igények mikrobiológiai szempontból, hogy nyújtsanak védelmet a mikrobiológiai romlás és a környezet mikrobiológiai szennyezése ellen, akadályozzák meg az élelmiszer kórokozó és romlást okozó mikroorganizmusokkal való utószennyeződését, végül, de nem utolsósorban fontos, hogy a csomagolóanyag ne legyen mikroorganizmusok hordozója.

A csomagolóanyagoknak biztosítaniuk kell a bennük található élelmiszerek számára

a megfelelő páratartalmat és/vagy gázösszetételt (megfelelő áteresztőképességet), a mikrobiológiai korrózió megelőzését, a tartósító eljárásoknak és az anyagmozgatásnak való ellenállást, a termékben lévő mikroorganizmusok szaporodásának gátlását és a vásárlók hiteles tájékoztatását a csomagolt élelmiszer minőségéről és mennyiségéről, valamint a fogyaszthatósági, illetve minőségmegőrzési idejéről.

 read more ...

A fogyasztók növényvédőszer-maradékokból származó expozíciójának finomítása, 1. rész

2015. szeptember 29.

Zentai Andrea, Kerekes Kata, Szabó István, Ambrus Árpád

 

A növényvédő szerek, a fogyasztók egészsége szempontjából biztonságos felhasználási körülményeit az engedélyezésüket megelőzően végzett szerkísérletek eredményei alapján, pontszerű eredményt adó, úgynevezett determinisztikus eljárással ellenőrzik. A növényvédő szerek gyakorlati alkalmazását követően végzett monitoring vizsgálatok eredménye alapján a fogyasztók expozíciója reálisabban és árnyaltabban határozható meg, különösen a fokozatosan gyakorlati alkalmazást nyerő probabilisztikus számítási eljárások alkalmazásával.

 read more ...

Demográfiai tényezők hatása a fogyasztói élelmiszer-pazarlásra

2015. szeptember 29.

Szerzők: Bódi Barbara, Kasza Gyula

 

A fogyasztói élelmiszer-pazarlás hazánkat is érintő társadalmi és gazdasági probléma, amely enyhítésében a szemléletformálás kulcsszerepet játszik. Fontos hangsúlyozni ugyanakkor, hogy a jó gyakorlatok kockázatmentes elterjesztéséhez megfelelő élelmiszerlánc-biztonsági szakmai alapokra is szükség van. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal ezért e kérdésben közvetlenül is érintett, amely indokolta, hogy közvetlen adatgyűjtést végezzünk e területen. A szakmai program első elemeként országos reprezentativitású fogyasztói felmérést folytattunk le 1006 fő személyes megkérdezésével. Kereszttáblás elemzések segítségével azonosítottuk azokat a legfőbb demográfiai tényezőket, amelyek élelmiszerpazarlásra gyakorolt hatása számottevő. Ezek alapján a prevenciós kampányok kiemelt célcsoportjaiként tekinthetünk a férfi fogyasztókra, a 30-as korosztályra, illetve a magasabb jövedelemmel rendelkező háztartásokra. A rendelkezésünkre álló adatok további elemzésével azonosítani kívánjuk az előbb említett potenciális célcsoportok szokásait, attitűdjeit is, aminek eredményeit hatékonyan hasznosíthatjuk a probléma kezelésében részt vevő más szakmai és civil szervezetekkel közösen a közeljövőben tervezett szemléletformáló kampányok során.

 

 read more ...

Gyógynövény drogokból és teakeverékből készült tea flavonoid-tartalmának vizsgálata

2015. június 30.

Szerzők: Nádosi M. Lelik L., Bernáth J., Bányai L.

 

A szerzők a „Pannonhalmi májvédő” (Ph. Májvédő) élelmiszernek minősülő teakeverék flavonoid-tartalmát vizsgálták. A flavonoid típusú vegyületeket kétféle eljárással vizsgálták. A kísérletek során a Magyar Gyógyszerkönyv Ph. Hg. VIII. 01/2003:1833 (acetonos kivonás) és a Ph. Hg. VIII. 01/2002:1432 (alkoholos extrakció) módszereit alkalmazták. Az acetonos, illetve etanolos extraktumok flavonoid tartalmát mindkét eljárásban fotometriás módszerrel határozták meg. Megállapították, hogy a vizsgált teakeverék májvédő hatását elsődlegesen a máriatövis elsődleges hatóanyaga, egy flavonolignán-komplex, a szilimarin biztosítja. A vizsgálatok során a szerzők a teakeverék flavonoid-tartalmát hiperozid egyenértékben határozták meg.

 read more ...

Különböző víz- és élelmiszerminták arzéntartalmának vizsgálati eredményei Szigeti Tamás János

2015. március 31.

Szerző: Szigeti Tamás János

 

1. Összefoglalás


Az emberiség fejlődése során az utóbbi néhány száz évben hihetetlen technikai és tu­dományos fejlődésen ment keresztül. Az iparosítás a kémiai anyagok egyre nagyobb arányú használata soha nem látott fizikai és kémiai terhelést rótt az ember élőhelyére. E terhelés a környezet, s egyben a vízadó környezeti elemek növekvő szennyezését eredményezte, így az emberiség az élelmiszerek fogyasztásával számos olyan ve­gyület, elem toxikus hatásával kell számolnia, amely az egészségét veszélyeztetheti.

Az ipari tevékenység okozta szennyeződéseken felül természetes forrásokból is ke­rülhet nemkívánatos anyag az élelmiszerláncba. Ilyen az ivóvízzel és a szilárd élelmi­szerekkel a szervezetünkbe jutó elem az arzén, amely szervetlen és szerves vegyü­letekhez kötött formában van jelen környezetünkben. Dolgozatomban arra keresem a választ, hogy ismerve az arzénnek az ember egészségére gyakorolt káros hatása­it, indokoltnak látszik-e az Európai Unió által előírt radikális határérték változtatás, amely az ivóvizek még megengedhető arzéntartalmát 50 μg/L-ről 10 μg/L-re módo­sította.

A WESSLING Hungary Kft. Élelmiszerbiztonsági Üzletága laboratóriumainak mérési eredményei szerint, illetve az áttanulmányozott egyéb adatok tanúsága alapján nagy valószínűséggel állítható, hogy Magyarországon az ivóvizekben a 2013 év végéig ér­vényben lévő 50 μg/L maximálisan megengedett határérték mellett nem kellett a ma­gyar populációt érintő, az arzén toxikus hatásának következtében előálló egészség­károsodástól tartani.

A rendelkezésemre álló szakirodalmi anyagok között egy frissen megjelent dolgozat­ra bukkantam, amely részletesen foglalkozik a magyar emberek arzén-terhelésének forrásaival és annak mértékével. A szerzők megállapításai szintén azt a véleményt tá­masztják alá, ami szerint a hazai arzénterhelés – bár nem elhanyagolható – várhatóan nem fog észlelhető egészségromlást okozni a Magyarország polgárainál.

 read more ...

A kémiai Nobel-díj és a Staphylococcus aureus. A modern tömegspektrometria szerepe a mikroorganizmusok azonosításában.

2015. január 9.

Szerző: Lovász Csaba

 

1. Összefoglalás

 

A globalizált piacok, a gyorsan változó élelmiszeripari technológiák és táplálkozási irányzatok új kihívások elé állítják az élelmiszerlánc-biztonságot felügyelő szakembe­reket, laboratóriumokat. A mikrobiológiai laboratóriumok egyik legfontosabb feladata az élelmiszerláncba bekerülő alapanyagok, termékek - takarmányok, élelmiszerek - vizsgálata, a kórokozó mikroorganizmusok jelenlétének gyors, megbízható kimutatá­sa, azonosítása.


A szabványos, tenyésztéses mikrobiológiai módszerekkel a patogén mikroorganizmusok kimutatása akár 5-8 napot is igénybe vehet, ezért a modern mik­robiológiai módszerek súlypontja a gyors, műszeres analitikai vizsgálatok felé tolódik el. A molekuláris biológiai kutatások eredményeinek köszönhetően olyan metodikák válnak rutin laboratóriumi módszerekké, amelyek nagyszámú mintáról, rövid idő alatt, megbízható eredményt szolgáltatnak.

 read more ...

Búcsú Farkas József akadémikustól

2015. január 9.

Megrendülve és szomorúan búcsúzunk Farkas Jó­zsef Professzortól, aki számtalan tudományos elfog­laltsága mellett az Élelmiszervizsgálati Közlemények szerkesztőbizottságának elnöke is volt, és ahogy ko­rábban, úgy a lap megújulása óta is aktívan részt vett az újság alakításában bölcs tanácsaival, tapasztala­tával, kitűnő tudományos cikkeivel. Úgy tartjuk méltónak, hogy az alábbiakban röviden be­mutassuk a magyar élelmiszer-tudomány és mikrobioló­gia legmeghatározóbb személyiségének életútját.

 

 

A NÉBIH hírei - Csak a legjobbak: hatósági terméktesztek a Szupermenta blogon

2015. január 9.

A Földművelésügyi Minisztérium és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) az élelmiszerbiztonság és élelmiszerlánc-biztonság területén a 2013-2022 közötti időszakban megvalósítandó fő fejlesztések prioritásait a 2013-ban elfogadott Élelmiszer­lánc-biztonsági Stratégiában határozta meg. Az új stratégia értelmében a Miniszté­rium és a NÉBIH – a biztonságra és minőségre vonatkozó ellenőrzési funkciók meg­erősítése és azok hatékonyságának növelése mellett – kiemelt figyelmet kíván fordí­tani a lakossági ismeretterjesztésre, a vásárlói tudatottság erősítésére, az általános kockázatkommunikációra és a prevencióra. A társadalom minél szélesebb körének elérése és hiteles tájékoztatása érdekében a NÉBIH 2014 novemberében Szupermenta elnevezéssel internetes termékteszt blogot indított el.

 

A búza „sütőipari minőség” fogalmának alakulása a kezdetektől napjainkig a gabonavegyész szemével – akadémiai székfoglaló előadás részletei

2014. szeptember 30.

Szerző:Békés Ferenc


1. Összefoglalás

A búzafehérjék fizikai és kémiai tulajdonságai alapvetően határozzák meg a búzaliszt sütőipari minőségét, a sikér erősségét. A sikér a polipeptid alapegységekből felépülő makropolimer, a gluteninekből és a monomer jellegű gliadinok keverékéből áll. A gluteninek a tészta rugalmasságát, a gliadinok a tészta plasztikusságát biztosítják. A két fehérjecsoport együttesen adja ki a víz hozzáadására kialakuló sajátságos komplex szerkezetet.

 

 read more ...

Kutatás – fejlesztés – innováció - Stratégiai szemlélet és partnerség a kutatásban

2014. június 30.

Szerző: NÉBiH


Az emberiség évezredeken keresztül tapasztalati úton ismerte meg, és kezelte az élelmiszer-biztonságot. Az élelmiszerek termelése és fogyasztása alapvetően lokálisan szervezett volt, a nemzetközi kereskedelemben mindössze néhány árucikk vett részt.

 read more ...

Az élelmiszerek növényvédőszer-maradék tartalma ellenőrzésének elvi alapjai és gyakorlati megvalósítása

2014. június 29.

Szerzők: Ambrus Árpád, Farkas Zsuzsa, Horváth Zsuzsanna, Kötelesné Suszter Gabriella

Összefoglaló:

 

A közlemény összefoglalja a növényvédőszer-maradék eloszlásával kapcsolatos ismereteket az egyedi terményekben illetve a szabványokban rögzített mintavételi eljárással vett összetett mintákban. Az elemzéshez rendelkezésre álló több mint 19000 egyedi terményben, 144 üzemi kezelést követő mintában, 1900 növényvédő szer növény kombinációban végzett szerkísérletekből származó egyedi mintákban, valamint a kísérleti területekről vett >1200 duplikált mintapárban mért szermaradék értékeket nagyszámú számítógépes modellkísérlettel kiegészítve 19 termékcsoportra meghatároztuk a mintavétel tipikus hibáját. A potenciálisan több termőterületről származó áruk ellenőrzésénél a tipikus mintavételi bizonytalanságnál 1.4 szer magasabb értékkel célszerű számolni.

 read more ...

Csomagolóanyagok szerves migránsai és a kioldódott vegyületek vizsgálati lehetőségei

2014. március 24.

Szerzők: Szigeti Tamás János, Szekeres Zoltán, Kovács Ágnes


1. Összefoglalás

Jelen dolgozatunk „Anyag és módszer” c. szakaszában néhány, az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen kapcsolatba kerülő anyagból kioldódó vegyület azonosításának és mennyiségi meghatározásának módszereiről fogunk írni. Az érzékszervi vizsgálatok és a csomagolóanyagokból kioldódó fémek vizsgálati módszereit nem tárgyaljuk.

 read more ...

A 60 éves Élelmiszervizsgálati Közlemények – az elmúlt 30 év tükrében

2014. március 24.

Szerző: Molnár Pál


Az „Élelmiszervizsgálati Közlemények” szakfolyóiratot – a hatósági élelmiszerellenőrzés lapjaként – 60 éve alapították, így 2014-ben a 60. évfolyama jelenik meg. Ugyanis a Budapest Főváros Vegyészeti és Élelmiszervizsgáló Intézete 1954 májusában kezdeményezte az „Élelmiszervizsgálati Közlemények” (ÉVIK) szakfolyóirat megalapítását. Az első felelős szerkesztő Kottász József, az Intézet Ital- és Szeszipari Osztályának vezetője volt. Mintául a „Mitteilungen aus dem Gebiete der Lebensmitteluntersuchung und Hygiene” svájci szakfolyóirat szolgált. Ennek megfelelően indulásként azt a célt tűzte ki, hogy a „hamisított élelmi és élvezeti szerek” ellenőrzéséhez szükséges módszerek közzététele mellett az élelmiszerek minőségének meghatározásához szükséges kémiai, fizikai-kémiai és mikrobiológiai, új és továbbfejlesztett vizsgálati módszereket a szakemberek számára közzétegye.

 read more ...

„Kitörünk a hatóság misztériumából!” - Interjú dr. Oravecz Mártonnal, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal elnökével

2014. június 30.

Szerzők: Szigeti Tamás János, Szunyogh Gábor


Partneri viszony a vállalkozásokkal, hatósági jogkör, szorosabb nemzetközi és tudományos kapcsolatok, nyitás a közvélemény felé, tudásbázis kialakítása, összefogottabb és egységesebb laborirányítási rendszer, kockázatelemzésre alapuló ellenőrzés csak néhány címszó azok közül az érdekes témák közül, amelyekről a lapunkat is támogató NÉBIH elnökével beszélgettünk.

 read more ...
Belépés

AKTUÁLIS LAPSZÁMUNK



HIRDETÉSEK







Biomerieux



Anton Paar