Szerző: Christophe Goldbeck

Összefoglalás

A szerző általános áttekintő összefoglalást ad a különböző keménypapír csomago­lóanyagokból származó, az élelmiszereket szennyező ásványolaj-típusú migránsok témaköréből. A kérdéses vegyületek többnyire a különböző újságok és kartondobo­zok tintáinak oldószerének komponensei. Közöttük számos, az ember egészségét veszélyeztető anyag található, amennyiben azok migránsként az élelmiszerekkel az ember anyagcseréjébe kerülnek. Ezek az anyagok két nagy csoportba sorolhatók: a MOSH (Mineral Oil origin Saturated Hydrocarbons – Ásványolaj eredetű telített szén­hidrogének) és MOAH (Mineral Oil origin Aromatic Hydrocarbons – ásványolaj erede­tű aromás szénhidrogének) csoportba. Jelenlegi ismereteink szerint a MOAH csoport jóval veszélyesebb, mint a MOSH. A MOAH migránsok ugyanis gyaníthatóan karcino­gén hatásúak az emberi testben. Mivel az EU-ban léteznek korlátozó előírások e mig­ránsok maximálisan mennyiségére nézve az élelmiszerekben, szükségszerű, hogy a csomagolóanyagok migránsaiként vizsgáljuk azokat. Ebben a dolgozatban a szerző néhány, az EU szabályozórendszerében érvényes hivatalos határértéket is megemlít.

A fentebb említett két csoport nagyszámú, különböző típusú szénhidrogén molekulát foglal magában. Ez az oka annak, hogy e vegyületek analitikája bonyolult. A szer­ző munkahelyén egy LC-GC-FID kapcsolt technikát alkalmaznak a MOSH és MOAH típusú vegyületek meghatározására különböző élelmiszermintákból. Ahhoz, hogy a kapcsolt technikával nyert összetett kromatogramokat helyesen lehessen értelmez­ni, igen jól képzett laboratóriumi személyzetre van szükség, amely képes felismerni a MOAH és MOSH vegyületek csúcs-sorozatait és meg tudják különböztetni azokat, amelyek nem ezektől a vegyületektől, hanem a mintákban található egyéb szénhidro­génektől származnak.

2. Bevezetés

Jogszabályok írják elő, hogy csak biztonságos élel­miszerek kerülhetnek az elárusító helyek polcaira. Ennek értelmében az élelmiszerek csomagolásának az elérhető legjobb gyártási gyakorlatot kell követnie, hogy elkerülhetővé váljék az olyan, nem kívánatos komponensek migrációja a csomagolóanyagból az élelmiszerbe, melyek kockázatot jelenthetnek a fo­gyasztó egészségére és kedvezőtlenül befolyásolják az élelmiszerek szagát és ízét.

A jogalkotók az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkező anyagok kezelésének céljából számos ren­deletet alkottak. Ilyenek többek között az 1935/2004-es, az élelmiszerekkel érintkező anyagokra és árucik­kekre vonatkozó EU rendeletet, illetve a 2023/2006-os, az élelmiszerekkel érintkező anyagokra vonatko­zó, jó gyártási gyakorlatot ismertető EC rendeletet (GMP előírás).