Dr. Szigeti Tamás János

Beköszöntő



Kedves Olvasóink! 


Kiadónk és Szerkesztőségünk döntése alapján a tudományos szakfolyóirat papír alapú terjesztését megszüntetjük, cikkeinket elektronikus formában tesszük közzé szabad hozzáférésű (Open Access) rendszerben, ami azt jelenti, hogy Olvasóink az ÉVIK eddig megjelent teljes anyagához regisztráció és előfizetés nélkül szabadon hozzáférhetnek. A dolgozatokat külön-külön és változatlanul negyedévenként kiadott köteteket egyben is le lehet tölteni változatlanul a www.eviko.hu honlapról.

A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ Szakinformatikai Osztályával kötött megállapodásunk alapján az ÉVIK 2014-től megjelent tudományos közleményeit DOI azonosítóval (Digital Object Identification) látjuk el. Az ÉVIK DOI azonosítójának állandó prefixe a https://doi.org/10.52091 karaktersorozat, amelyet az újság nevének rövidítése és a cikkek egyedi azonosítását lehetővé tevő karaktersorozat követ. Magyar és angol nyelvű közleményeinkhez külön DOI-azonosítókat rendeltünk, ami azt jelenti, hogy egy dolgozat két DOI azonosítót kap. A magyar nyelvű cikk karaktersorozatának végén a „HUN” betűcsoport, az angol változat jelzésének végén pedig az „ENG” rövidítés szerepel.

A DOI azonosítók kiosztásának egyik alapfeltétele, hogy a kéziratok irodalomjegyzékében felsorolt szakirodalmi források DOI azonosítóit is meg kell adni, amennyiben az létezik. Az irodalmi hivatkozások DOI azonosítóinak utólagos összegyűjtésére az egyik leghatékonyabban alkalmazható kereső-alkalmazás a https://doi.crossref.org/simpleTextQuery honlapon érhető el: az alkalmazás a bemeneti mezőjébe töltött irodalomjegyzéket néhány perc alatt kiegészíti az irodalomjegyzékben található források DOI azonosítóival. Kérjük Szerzőinket, hogy a továbbiakban a DOI azonosítókkal ellátott irodalomjegyzéket szíveskedjenek a benyújtott kéziratokhoz mellékelni.

A DOI-rendszerbe való belépéssel az ÉVIK anyagai az MTA repozitóriumában, a Magyar Tudományos Művek Tárában is helyet kapnak. A Könyvtár az adatbázisában tárolt tudományos műveket tovább küldi a vele kapcsolatban álló adatbázisok felé, így pl. az Elsevier SCOPUS rendszerével az eddiginél szorosabb kapcsolatba kerülhettünk.

Kérjük, hogy a továbbiakban szerzőink kézirataik benyújtásakor adják meg ORCID (Open Researcher and Contributor ID) azonosítóikat is annak érdekében, hogy a tudományos művek adatbázisaiban nagy biztonsággal azonosíthatók legyenek. Az ORCID azonosítók a https://orcid.org/ honlapon díjmentesen igényelhetők, illetve a már létező azonosítók onnan lekérhetők.

A 2021. év közepéig teljesen átalakítjuk az ÉVIK honlapjának megjelenését és logikai szerkezetét is. Jelenleg az új honlap grafikai és logikai szerkezetének tervezése zajlik. Az új honlapon eddigi szolgáltatásaink logikusabb szerkezetben fognak rendelkezésre állni, de a meglevőkön kívül újabb szolgáltatásokat, keresési lehetőségeket fogunk biztosítani.

Bízom benne, hogy a fentebb vázolt újítások révén az ÉVIK olvasottsága, cikkeinek idézettsége az eddigiekhez képest jóval nagyobb lesz. Lássuk, milyen kéziratokat teszünk közzé a 2021. év tavaszi számában:

Idei első számunk vezető anyagát Yakubu Haruna Gado és munkatársai jegyzik, akik az egyik leggyakoribb élelmiszer- összetevő, a gyümölcscukor (fruktóz) mennyiségi meghatározásának NIR technika alkalmazásával, folyékony halmazállapotú élelmiszerekből történő, kényelmesen használható módszeréről számolnak be. A roncsolásmentes gyorsvizsgálati módszer azért hasznos, mert – ahogyan azt a cikk szerzői is leírták – a túlzott fruktózfogyasztás egészségügyi kockázatot jelenthet, ezért a jövőben élelmiszerbiztonsági megfontolásokból az élelmiszerek fruktóztartalmának ellenőrzése fontos követelménnyé válhat.

Kuti Beatrix és szerzőtársai az Európai Unióban érvényes élelmiszer tápértékjelölési gyakorlat történetéről és a jelenleg érvényes jogszabályi követelményekről készítettek átfogó tanulmányt. Dolgozatukban összefoglalták a tápérték jelölésére vonatkozó előírások kidolgozásának lépéseit és ismertetik az Európai Unióban alkalmazott, különböző grafikai megjelenésű és szakmai tartalmú jelöléseket is.

Kapcsándi Viktória és Hanczné Lakatos Erika kutatásaik során azt vizsgálták, hogy a joghurtokhoz adagolt alma és banán ízesítőanyagok miként befolyásolják az általuk előállított gyümölcsjoghurtok eltarthatóságát. A kísérleteket nyers és szárított alma és banán felhasználásával végezték. 28 napos tárolási kísérleteik alatt 5 naponként vizsgálták a termékek mikrobiológiai jellemzőit.

Aleksandr Lukin kéziratában funkcionális tulajdonságokkal felruházott majonéz szószok előállításáról, vizsgálatáról számol be. Majonéz-készítményeihez a tojás mellett részben a fenyőmagolaj sajtolásából visszamaradó olajpogácsa őrleményét keverte és vizsgálta a késztermék érzékszervi, fizikai, kémiai és reológiai jellemzőit.

Az élelmiszeriparban gyakran keletkeznek olyan hulladékok, amelyek egy másik termék előállításánál értékes összetevők, állományjavító anyagok lehetnek. Nagy Vivien és Diósi Gerda sörtörköly (inaktív maláta) szerkezetjavító és élelmirost- hordozó tulajdonságait vizsgálták, a Magyar Élelmiszerkönyvben megadott összetételű, búzalisztből készült sós tallérok érzékszervi és kémiai tulajdonságaira nézve. Világos sörtörköllyel való dúsítás esetén biztató kísérleti eredményeket értek el.

Ennyi kézirat fért idei első számunkba. Kedves Olvasóinknak hasznos olvasást, egészséget és áldott húsvéti ünnepeket kívánok Juhász Gyula szavaival abban a reményben, hogy összefogással legyőzzük a világot immár második éve sanyargató járványt:



„E zene túlzeng majd minden harangot,
S betölt e Húsvét majd minden reményt.
Addig zöld ágban és piros virágban
Hirdesd világ, hogy új föltámadás van!”



Dr. Szigeti Tamás János 
főszerkesztő 


 

 


Teljes szám letöltése

 

Korábbi lapszámok