Beköszöntő



Szerzők: Dr. Szigeti Tamás János

ÖSSZEFOGLALÁS

Tisztelt Olvasóink! Már négy hónapja küzdünk a COVID19-cel, és hónapokat töltöttünk karanténban, kollégáinkkal alig találkoztunk. Ennek ellenére kitűnően sikerült az ÉVIK első „karanténos” száma, a tudománynak és a szakmai együttműködésnek nem szabott gátat a vírus. Gondolataink, üzeneteink szabadon jártak keresztül-kasul az elektronikus térben, szakmai kapcsolataink megmaradtak és dolgozni is tudtunk. Szécsi Margit szavaival élve „Bezárták a világot, de én szabad vagyok, Az eszmélet cellája: szobám. Csontom rácsai a romlást kívülre zárták. Bezárták a világot, de én szabad vagyok1.” 


Tudományos szakfolyóiratunk vezető anyaga – stílusosan – egy, a vírusok és az élelmiszer-gazdaság, élelmiszer-biztonság összefüggéseit tárgyaló kézirat, amelyet Bánáti Diána jegyez. Munkájában áttekinti a SARS-CoV-2 vírusról szerzett fontosabb ismereteket, de többek között foglalkozik olyan vírusokkal is, amelyek közvetlenül bizonyos élelmiszerek közvetítésével is terjedni képesek. Eddigi ismereteink szerint az újtípusú koronavírus élelmiszerekkel ugyan nem terjed, de az általa kiváltott világméretű járványos veszélyhelyzet alapjaiban hatott és hat a nemzetközi élelmiszer-gazdaságra és -biztonságra is.


Az ÉVIK idei első számában közöltük Ambrus Árpád és szerzőtársainak cikkét a hazai élelmiszer-alapanyagok növényvédőszer-maradék szennyezettségéről. Most e dolgozat folytatásaként a hazai termesztésű élelmiszer- és takarmány-alapanyagokban kimutatott mikotoxin-szennyezésről olvashatnak. A szerzők véleménye szerint a fogyasztók egy részének – különösen a csecsemők, kisgyermekek és serdülő fiatalok – körében számítanunk kell a még eltűrhetőnek ítélt aflatoxin- és DON-szinteknél magasabb toxinbevitelre. A kéziratban közzétett adatokat a Nemzeti Népesedési Kerekasztal szakemberei is felhasználják a témával összefüggő ajánlásaik kidolgozásához.


Guzel Alkhamova és Aleksandr Lukin a Cseljabinszki Egyetemen egy, az Ural hegység térségében népszerű „vörös túró” előállításának modernizált technológiáját ismertetik. Dolgozatukban az ipari technológiával előállított „népi” termék érzékszervi és kémiai tulajdonságairól közölnek laboratóriumi mérési adatokat.


Zurbó Zsófia és Csapó János laboratóriumi kísérleteket végeztek prebiotikus élelmi rostok előállítására laktóz, almasav és citromsav felhasználásával. Egyszerű, hőkezeléses eljárásukkal sikerült olyan oligomereket és polimereket előállítaniuk, amelyek hasznos tápanyagul szolgálhatnak az emberi tápcsatornában élő mikrobiom számára.


Benkő Dóra és munkatársai az állategészségügy és az élelmiszer-biztonság egyik legkényesebb területéről írtak tanulmányt. A tejelő tehenek tőgyegészségügyi helyzete alapvetően befolyásolja egy tejgazdaság által termelt tej feldolgozhatóságát és fogyaszthatóságát. Dolgozatukban a kishatású és nagyhatású patogén mikroorganizmusok okozta elváltozások és a lefejt tej kémiai és mikrobiológiai összefüggéseit ismertetik.


Szabó S. András a kémiai elemekről írt sorozatának következő része a platinaelemekhez tartozó ozmiumról szól. E fém nem esszenciális nyomelem, de élelmiszer-szennyezőként az ember tápcsatornájába kerülve toxikus hatású. Az emberi szervezetbe az ozmium főként az élelmiszerek és az ivóvíz mikroszennyezőjeként kerülhet be. Remélem, hogy a javuló járványhelyzet lehetővé teszi a nyári kikapcsolódást is. Ehhez minden kedves olvasónknak jó pihenést, egészséget és hasznos olvasást kívánok. 



Tisztelettel:

Dr. Szigeti Tamás János főszerkesztő 


1Szécsi Margit: Virrasztok

 

 


Teljes szám letöltése

 

Korábbi lapszámok