Beköszöntő 2020/1


Kedves Olvasóink!


Nehéz idők járnak ránk mostanában. Mialatt az ÉVIK 2020. évi 1. száma szerkesztésének utolsó simításait végezzük, odakint ragyogóan süt a márciusi nap, de a gyönyörű tavaszi idő színfalai mögött fertőző „gének” a 2019-ben felfedezett, új koronavírus (COVID-19) hadserege őrjöng. „Háború van most a nagy világban, Isten sírja reszket a szent honban1.” Írta Vörösmarty közel kétszáz évvel ezelőtt. A világjárvány ellen folytatott küzdelem talán eddig soha nem látott próbatétel elé állítja az emberiséget, amelyet – reményeim szerint – összefogással, közös hittel megállítunk, és legyőzzük az alattomos, veszélyes kórokozót. Mi az ÉVIK Szerkesztősége és kézirataink szerzői a túléléshez csendesen azzal járulunk hozzá, hogy az érdeklődő szakemberek számára a küzdelem szüneteiben lehetőséget adjunk a tudomány, s a tudás pajzsa mögött megpihenni. 


Pandémiás tavaszunk idején megjelenő számunk vezető anyagát Ambrus Árpás és munkacsoportja készítette. A nagy lélegzetvételű munka első részében Magyarország lakosságának növényvédő szermaradék-kitettségének felmérésére vállalkoztak a 2014 és 2018 közötti időszakban forgalomba hozott élelmiszerek vizsgálati eredményei alapján. Közleményükben a növényvédő szerek felhasználásának hazai és nemzetközi szabályaiból is nyújtanak rövid összefoglalót. A dolgozat második részét, amely a hazai élelmiszerek mikotoxin-szennyezettségének felméréséről szól, terveink szerint az ÉVIK 2020. évi 2. számában fogjuk közzé tenni. 


Csapó János és kollégái a Hamvas Béla2 által a leggaládabb gonosztevésnek nevezett élelmiszerhamisítás témájában jelentetnek meg dolgozatot. Saját, egykori hatósági munkatapasztalataim alapján állítom, hogy az élelmiszer-felügyeleti tevékenység egyik legjelentősebb területét a hamisítások felderítése és az azokkal kapcsolatos hatósági eljárások jelentik. A szerzők a tej és tejtermékek hamisításának módjáról és a hamis termékek kimutatásának „klasszikus” és műszeres analitikai kémiai módszereiről írnak. 


Szakfolyóiratunkban gyakran szerepelnek az élelmiszeranalitika modern, műszeres támogatással végzett érzékszervi módszereiről szóló dolgozatok. Ilyen munka Sipos és munkatársainak közleménye is, akik olyan kísérletekről számolnak be, amelyekben az íz- és szagérzékelést az érzékszervi bíráló vizuális élményei objektíven mérhető és statisztikai módszerekkel bizonyítható módon befolyásolják. 


Szűcs Viktória és szerzőtársai az élelmiszerellátó rendszerek szerkezetéről, a velük szemben támasztott – egyre szigorodó – követelményekről készítettek kéziratot. Amikor dolgozatukat írták, még nem sejthették, hogy a lakosság biztonságos és tápláló élelmiszerekkel való ellátása világszerte hamarosan nehéz lesz egy, az egész emberi társadalmat sújtó világméretű járvány – pandémia – miatt.


Bízom benne, hogy amikorra idei második számunk Olvasóink kezébe kerül, közös összefogással sikerül elhárítanunk a COVID-19 támadásait. Ehhez minden kedves olvasónknak kitartást, önfegyelmet, szerencsét, egészséget, s jó olvasást kívánok.

 

Tisztelettel:

Dr. Szigeti Tamás János
főszerkesztő

 

1Vörösmarty Mihály: A vén cigány

2Hamvas Béla: A rántottleves. Patmosz, esszék 1. kötet 96. oldal



 

Teljes szám letöltése

 

Korábbi lapszámok