Beköszöntő 2019/4


Kedves Olvasóink!


2019 november végét írjuk, amikor idei utolsó számunkat szerkesztjük. Borongós, lehangoló a kinti táj, a mező, a város szürke lepelbe öltözött, pillanatok alatt leszáll az este. „Ősz volna még, s a varjak már közhírré tették a dermesztő tél közeledtét1.” Idebent azonban a jó meleg irodában az ÉVIK 65. évfolyama decemberi számának összeállítása idején örömmel nyugtázhatom, hogy szerkesztőségünkhöz folyamatosan érkeznek a közzétételre érdemes, igényes munkával készített dolgozatok. Hálás köszönet érte a tudományos cikkek szerzőinek!


Téli számunk vezető anyagát Vitális Flóra és munkatársai készítették. Dolgozatuk egy, az élelmiszer-analitika és az alkalmazott kutatás területét egyaránt átfogó témával, a vízmolekula vibrációs spektroszkópiai eszközökkel való vizsgálatának lehetőségeiről szól. A téma angol szaknyelvi elnevezése – aquaphotomics – mögött álló, a vízmolekulák viselkedését közeli infravörös (NIR) spektroszkópiával elemző analitikai technika forradalmian új elemzési módszereket ígér az élelmiszerek és más termékek gyorsvizsgálati területén. Ez a méréstechnika a víz O-H vegyértékrezgései abszorpciós koordinátáinak többváltozós statisztikai módszerekkel végzett vizsgálatát jelenti, általában 1300 és 1600 cm-1 tartományban. Az abszorpciós profil nagymértékben függ a vízmolekulákat körülvevő kémiai és fizikai mátrixtól. A téma aktualitása az, hogy az ÉVIK lapzártájának idején zajlik Budapesten a második európai Aquaphotomics konferencia.

Végh Rita és munkatársai kéziratának témája mézek és virágporok aminosavtartalmának ioncserés kromatográfiás vizsgálata öt pH-tartományt biztosító pufferrendszer használatával. Vizsgálataik eredményei alapján – főként– a minták prolin-tartalma nyújthat segítséget a pollen- és mézkészítmények hamisításának kimutatásában.

A fokhagyma és a belőle előállított készítmények hatását vizsgálta Kántor Andrea és munkacsoportja. Kísérletük célja az volt, hogy a fokhagymából készített krémmel, illetőleg granulátummal kedvező ízhatású és antioxidáns anyagokban gazdag sütőipari terméket hozzanak létre. Az elkészített kenyerek az átlagoshoz képest nagyobb polifenoltartalmúnak bizonyultak.

Ugyancsak a kenyérfélék fejlesztésével kapcsolatos Benes Eszter és Szedljak Ildikó kézirata. Próbacipóik alapanyagához durumlisztet és kendermaglisztet kevertek. Késztermékeiken érzékszervi, alap-kémiai és antioxidáns tartalomméréseket végeztek.

Az ökológiai lábnyom fogalma és nagyságának számítása az élelmiszeripar területén is egyre nagyobb jelentőségre tesz szert. Ezért gondoltuk azt, hogy év végi számunkban helyet biztosítunk Erdélyi Éva és munkatársai dolgozatának, amelyben az általános ökológiai fejtegetések mellett egy, a rizs ökológiai lábnyomának meghatározását bemutató esettanulmány összefoglalóját ismertetik.

Folyóiratunkkal kapcsolatban várjuk olvasóink építő jellegű észrevételeit, javaslatait. Szerkesztőségünk nevében jó olvasást, és boldog új évet kívánok.

 

Tisztelettel:

Dr. Szigeti Tamás János
főszerkesztő

 

1Kányádi Sándor: Ősz volna még



Teljes szám letöltése

 

Korábbi lapszámok