Beköszöntő 2019/3


Kedves Olvasóink!


Az ősz közeledte szomorkás hangulatot áraszthat, az őszi termések, termények betakarítása, a szüret, a téli időre való felkészülés mégis otthonossá varázsolja ezt a színekben varázslatosan gazdag évszakot. Az ősz szépségét talán senkinek sem sikerült oly avatott módon megjeleníteni, mint Hamvas Béla írónknak: „Ha csak néhány napra, vagy órára, van úgy, hogy egy hétre, sőt még tovább, de minden esztendőben visszatér az idő, amit szeretnék úgy 
 hívni, hogy: az aranynapok. [...] Aranynapoknak ezt az időt azért neveztem el, mert a szeptember színe az arany.”*
 

 

Őszi számunk vezető dolgozatában Gere Attila és munkatársai egy műszeres érzékszervi elemzés és az élelmiszereket fogyasztók életviteli szokásai, igényei közötti összefüggést keresik. Szemkamerás vizsgálataik eredményeképpen kimutatták, hogy a kísérleti alanyok által követett általános életforma-sablonok és az élelmiszerek szemrevételezésének mechanizmusa között szignifikáns összefüggés mutatható ki. A szemmozgások statisztikai elemzése útján előre jelezhetők bizonyos, a különféle élelmiszereket fogyasztó csoportok fogyasztással kapcsolatos döntései. 

 

Varga László és Kátay Gábor egy csökkentett zsírtartalmú, laktózmentes, élőflórás vajkészítmény állományvizsgálatáról és annak érzékszervi minősítéséről számolnak be. Kéziratuk az ÉVIK 2019. évi 2. számában megjelent cikkük második 
 részét képezi. A szerzők szerint a műszeres állománymérések és az érzékszervi vizsgálatok eredményei alapján az újonnan kifejlesztett termék a kereskedelmi forgalomban kedvező megítélésre számíthat. 

 

A mikrobiológiai gyorsmódszerek előretörése forradalma-síthatja az élelmiszerek bakteriológiai állapotának laboratóriumi gyakorlatát. Ozsváth Xénia Erika és munkatársai a Salmonella sp. molekuláris biológiai kimutatása és a hagyományos, tenyésztéses vizsgálati eredmények egymásnak való megfelelését vizsgálták. Megállapították, hogy a két, egymástól alapvetően különböző vizsgálati módszer 99%ban egyenértékűnek tekinthető. 

 

Juhászné Tóth Réka és Csapó János szelénnel dúsított takarmánnyal etetett szarvasmarhák tejéből készített gomolya és orda termékek összetételét vizsgálták. Dolgozatukban arról számolnak be, hogy a szelénes takarmányon tartott állatok tejében és az abból készített termékekben is megmarad a természetes szinthez képest nagyobb szelén-koncentráció, így az ilyen típusú élelmiszerek fogyasztásával hatékonyan lehet javítani a szervezet számára életfontosságú mikroelem, a szelén bevitelét. 

 

Polereczki Zsolt és munkatársai tanulmányukban a gyógynövényekkel kapcsolatos magyar fogyasztói szokásokat elemezték. A fogyasztói szokások alapján öt fogyasztói csoportot sikerül elkülöníteniük. E csoportok közül a megelőző jellegű egészségmagatartás erősödése lehet a gyógynövényfogyasztás növekedésének az egyik kulcstényezője. 

 

Szerkesztőségünk a NÉBIH könyvtárának segítségével kapcsolatban áll az Elsevier kiadó SCOPUS adatbázisának munkatársaival. Örömmel tudatom, hogy az ÉVIK tudományos cikkei 2008 év elejétől egészen 2018 év végéig hiánytalanul megtalálhatók a SCOPUS katalógusában. Az újabb cikkek feltöltését folyamatosan szorgalmazzuk. Folyóiratunkkal kapcsolatban várjuk kedves Olvasóink építő jellegű véleményét, megjegyzéseit, ötleteit. 

 

Tisztelettel:

Dr. Szigeti Tamás János
főszerkesztő

 

1Hamvas Béla: Aranynapok. In: A babérligetkönyv.  Medio Kiadó Budapest, p. 32.



Teljes szám letöltése

 

Korábbi lapszámok


 

Belépés

AKTUÁLIS LAPSZÁMUNK

HIRDETÉSEK