Beköszöntő 2019/1

2019. március 31.

Kedves Olvasóink!


„A mi üdvünk a változás, A mi imánk: mindig előre.”– írja versében Ady Endre. Ennek szellemében most, hogy az ÉVIK új kiadásának 6. évébe léptünk, Szerkesztőbizottságunk néhány apró, remélhetően a folyóirat megjelenését javító változtatást vezetett be. Tudományos periodikánk belső szerkezetét az eddigihez képest kissé puritánabb formájúra alakítottuk ki. Elhagyjuk a szövegtömbök közötti helykitöltő illusztrációkat. Az egyes dolgozatok szakaszainak, alfejezeteinek decimális számozása helyett az alkalmazott Helvetica betűtípus módozatainak és méretének beállításával kívánunk elegánsabb írásképet nyújtani. Az irodalmi hivatkozásokat a szövegben továbbra is szögletes zárójelek közé illesztett számokkal jelezzük, de az egy tartalmi egységhez tartozó forrásmegjelöléseket az eddiginél tömörebb tipográfiával, egyben jelenítjük meg.

2019. első lapszámának vezető anyaga egy irodalmi összefoglaló, amelyben Csapó János és munkatársai a korunkban egyre szélesebb körben fogyasztott, növekvő népszerűségű, az életminőséget a normál élelmiszerekhez képest hatékonyabban javító, illetve betegség-megelőző hatású funkcionális élelmiszerek kémiai összetevői közül tárgyalnak néhányat. A szerzők egy későbbi időpontban az élőflórás termékek jellemzőit összefoglaló dolgozat közzétételét is tervezik.

Jesztl Brigitta és szerzőtársai a Fourier-transzformációs közeli infravörös spektroszkópia (FT-NIR) élelmiszer eredetazonosításra való alkalmazásról írnak. Ez a műszeres analitikai technika hatékony segítséget nyújthat a hamisított élelmiszerek felderítése érdekében végzett laboratóriumi vizsgálatokhoz is, hiszen az egyes élelmiszerek infravörös spektruma egyedi „ujjlenyomat”-ként jellemezheti egy élelmiszerkészítmény összegparamétereit.

Tudományos szakfolyóiratunk témái között gyakran szerepelnek az érzékszervi vizsgálatok műszeres és matematikai algoritmusok használatával kiegészített módszereiről szóló beszámolók. Sipos László szerzőtársaival a COM-B modell alkalmazásával azt tanulmányozzák, hogy az egyes élelmiszer-fogyasztók milyen gondolati és motivációs mechanizmusok alapján vállalnak tudatosan egészségügyi kockázatot fogyasztói magatartásukkal.

Ungai Diána szerzőtársaival a világviszonylatban a legnagyobb területen termesztett kultúrnövény, az őszi búza egyik fajtája, a Jubilejnaja ásványianyag-tartalmának változását vizsgálták a 2003. és 2004. évben 16 termőhelyről betakarított terményekből. Úgy találták, hogy a mikroelemek között a cink és a réz mennyiségének volt a legnagyobb szórása.
Szabó S. András, a palládiumról szóló dolgozata a több évvel ezelőtt megkezdett, a periódusos rendszer néhány elemének az élelmiszerekben való megjelenését tárgyaló sorozat része.
Bízunk benne, hogy szakfolyóiratunk apró változtatásai megnyerik Olvasóink tetszését. Véleményüket, építő javaslataikat, tudományos kézirataikat továbbra is várjuk. Jó olvasást, a közelgő húsvétra reményteljes tavaszi készülődést, majd áldott ünnepeket kívánok:

 

Dr. Szigeti Tamás János
főszerkesztő

 

1Ady Endre: A papok istene

 

 

 

A tartalom további részleteinek megtekintéséhez kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még Ön nem regisztrált felhasználónk, kérjük, regisztráljon!


Élelmiszervizsgálati Közlemények előfizetési díjai:

 

1 évre (4 szám): 4200 Ft (4000 Ft + Áfa)

1 szám: 
1260 Ft (1200 Ft + Áfa)


További információért forduljon hozzánk bizalommal a kapcsolat menüpont alatt, vagy a kiadó eviko@wirec.eu e-mailcímén!

 

Köszönjük

 



Belépés

AKTUÁLIS LAPSZÁMUNK



HIRDETÉSEK







Anton Paar