Beköszöntő 2018/4

2018. december 4., kedd

 

Kedves Olvasóink!

Az ÉVIK LX. évfolyamának 2. számában írtam arról, hogy éveinek gyarapodása során mily gyorsan repül a főszerkesztő ideje, hogy – idézem akkori soraimat – máris itt van a második szám lapzárta.., Kurucz Mónika szavaival: Az idő sasszárnyakon repül, / … / Mintha szünet nélkül / Folytatódna tovább az egész1. Most, 2018 decemberében az ÉVIK megújulásának kis jubileumát ünnepeljük: a WESSLING Közhasznú Nonprofit Kft. színeiben 5 esztendeje szerkesztjük tudományos szakfolyóiratunkat. Ez idő alatt összesen 20 lapszámot jelentettünk meg 2337 oldal terjedelemben. Évfordulónk alkalmából a decemberi szám végére szerkesztettünk egy tartalomjegyzéket az általunk 5 év alatt kiadott periodikák anyagának áttekintése végett.
Idei, negyedik számunkhoz Takács Krisztina kutatótársaival egy, az emberi társadalmat évről-évre súlyosabban érintő gluténallergiát és -érzékenységet kiváltó gliadin-epitópok kimutatására gyártott ELISA kitek működési jellemzőiről, előnyeiről, korlátjairól szóló dolgozatot nyújtottak be. A szerzők részletesen ismertetik a jelenleg széles körben használatos R5 ellenanyag immunkémiai reakcióit, és összehasonlítják a G12 jelzésű ellenanyag hasonló jellemzőivel. Az utóbbi ellenanyag a búzában specifikus QPQLPY hexapeptid-szekvenciával képes reagálni, de reakciót ad a búza, rozs, árpa és néhány zabfajta egyaránt peptidszekvenciákkal is, ezért ígéretes lehet a glutén típusú fehérjék kimutatását szolgáló, akár a Codex Bizottság által jelenleg elismert ELISA kitek felváltására is, főként gluténmentes élelmiszerek vizsgálata céljából.
Szeitzné Szabó Mária kéziratában a húsipari termékekh ezadott foszfátok élelmiszerbiztonsági hatásairól ír. Több kutatás eredménye utal arra, hogy a szakmai közéletben ártatlannak tekintett, főként vízmegkötő adalékanyagként használt foszfátok hosszú időtartamú fogyasztása szív- és érrendszeri megbetegedésekhez, csontritkulási panaszokhoz vezethet.
Dorkó Annamária és munkatársai az általános iskolás korosztály élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos ismereteiről, nézeteiről készítettek dolgozatot. Felméréseik szerint a fiatal korosztályban jelentős az ismerethiány. Ez lehet az oka annak, hogy a kisiskolások a cukros italok biztonságát jóval kisebbnek ítélik, mint a könnyen romló darált húsét.

Jevcsák Szintia és szerzőtársai egy kevésbé ismert gabonaféle, a szemescirok lisztmintáinak zsírtartalmát és gázkromatográfiás technikával azok zsírsavösszetételét vizsgálták a termőhely műtrágyakezelésével összefüggésben. A kutatók a termőhely kezelése és a lisztminták zsírtartalma között találtak statisztikailag kimutatható – szignifikáns – összefüggést. 

Molnár Judit és munkatársai a diabetológia területén végezték kutatásaikat. A szerzők gyulladásos bélbántalmakban
(IBD) szenvedő egyének táplálására szolgáló, Saccharomices cerevisiae (pékélesztő) kultúrákból előállított egysejtfehérje (SCP) alapú élelmiszerek alkalmazásáról készítettek rövid összefoglalót. Megállapították, hogy a fermentációval előállított készítményekben a fermentációs idővel arányosan növekedett a termékek fehérjetartalma.
Karácsonyi számunkhoz hasznos olvasást, a jubileumi tartalomjegyzékben jó böngészést, a közelgő ünnepekreszerkesztőbizottságunk nevében áldott karácsonyt, boldog újévet kívánok.

Dr. Szigeti Tamás János
főszerkesztő


1Kurucz Mónika: Repül az idő