Beköszöntő 2018/3

2018. szeptember 18.

Kedves Olvasóink!

 

2018. évi őszi számunk vezető dolgozatának témájával kapcsolatban Kosztolányi Dezső sorai jutnak eszembe: „Okuljatok mindannyian e példán. Ilyen az ember. Egyedüli példány. Nem élt belőle több és most sem él s mint fán se nő egyforma-két levél, a nagy időn se lesz hozzá hasonló1.” Vezető anyagunk Bánáti Diána és szerzőtársainak munkája. A biológiai, erkölcsi és etikai oldalról oly sokat vitatott klónozás fogyasztói megítéléséről szól. Kosztolányi idejében még igaz volt az az állítás, hogy egy élőlény létezése egyszeri és megismételhetetlen jelenség: „Szegény a forgandó tündér szerencse, hogy e csodát újólag megteremtse1.” Nos, ez a helyzet napjainkra gyökeresen megváltozott, már ami az állattenyésztésben rejlő lehetőségeket illeti. A rendelkezésünkre álló ismeretek és technikai eszközök birtokában egy melegvérű élőlényről életképes másolatot, másolatokat készíthetünk, egyelőre azzal a céllal, hogy az élelmiszertermelés részére minél jobb minőségű és nagyobb mennyiségű alapanyagot állítsunk elő. A terjedelmes anyag nagyszámú szakirodalmi hivatkozással alátámasztva tárgyalja a biológia és az élelmiszergazdaság egyik leginkább vitatott területét.

Barna Sarolta és munkatársai kéziratukban az élelmiszerbiztonság fogyasztói érdekvédelmét szolgáló termék-visszahívás erkölcsi és szakmai összefüggéseit ismertetik. A termék-visszahívás, mint utólagos biztonsági intézkedés akkor válik esedékessé, ha az élelmiszer gyártója, forgalmazója, rosszabb esetben az ellenőrző hatóság talál olyan nem-megfelelőséget, amely az érintett élelmiszer termék biztonságosságát, kedvező összetételét, fogyaszthatóságát alapvetően veszélyezteti. A termékvisszahívásnál a hatóság jó példa gyanánt közzé tehetné azon vállalkozások nevét, akik a fogyasztók iránt érzett felelősségük tudatában saját hatáskörben intézkedtek valamely termék visszahívásáról, hiszen az ilyen magatartást tanúsító gyártók, forgalmazók a fogyasztók iránt érzett felelősségüket fejeznék ki az intézkedéssel.

Nyitrai Ákos és szerzőtársai a kibernetika magas szintű alkalmazásán alapuló neurális hálózatok tanulási, rendkívül gyors számítási képességén, extrém módon összetett függvénykapcsolatok értelmezésére való alkalmasságán alapuló technikák az élelmiszerkutatásban betöltött szerepéről, és jövőbeni alkalmazási lehetőségeiről írnak. A hálózatok többek között különböző élelmiszer-alapanyagok megjósolható minőségének becslésére, késztermékek érzékszervi minősítésére, kedveltségi jellemzőire, érlelt élelmiszerek technológiai, érzékszervi tulajdonságaira képesek előrejelzést adni.

Kárpáti Zsóka és munkatársai mindennapi élvezeti cikkünk, a feketekávé főzési maradéka, a kávézacc vizsgálatával foglalkoztak. Részletes leírást adnak a kávék vizsgálatára alkalmazott módszerekről. A főzésből visszamaradó anyag kitűnő talajkondicionáló szerként használható fel, így jobb lehet az kávézaccal kezelt talajon termelt élelmiszer-alapanyagok minősége is.

Őszi számunkban bizonyos formai változtatásokat is végeztünk. A dolgozatok irodalmi hivatkozásait az angol fordítások után közöljük. Az internetes hivatkozásoknál a „Hozzáférés/Aquiredkifejezést használjuk, angolszász dátumozással. A Kitekintő rovat szerkezetét kéthasábosra módosítottuk a kényelmesebb olvashatóság kedvéért.

Az elmúlt szép nyár örömeire való emlékezés mellett Olvasóinknak jó olvasást kívánok. Kérdéseiket, észrevételeiket továbbra is várjuk.


Dr. Szigeti Tamás János
főszerkesztő

 

A tartalom további részleteinek megtekintéséhez kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még Ön nem regisztrált felhasználónk, kérjük, regisztráljon!


Élelmiszervizsgálati Közlemények előfizetési díjai:

 

1 évre (4 szám): 4200 Ft (4000 Ft + Áfa)

1 szám: 
1260 Ft (1200 Ft + Áfa)


További információért forduljon hozzánk bizalommal a kapcsolat menüpont alatt, vagy a kiadó eviko@wirec.eu e-mailcímén!

 

Köszönjük

 



Belépés

AKTUÁLIS LAPSZÁMUNK



HIRDETÉSEK







Biomerieux



Anton Paar