Kedves Olvasóink!
A Beköszöntőt írom egy igen távoli országban. Odakint hőség van, a levegő párája azonnal a homlokomra csapódik, s az első pár napban az idegen klíma a gondolataimnak is útját állja. Otthonra gondolok, ahol „aranyos (a) lapály, gólyahír, áramló könnyűségű (a) rét. Ezüst derűvel ráz a nyír egy szellőcskét és leng az ég1”. 2018 nyarán a megújult Élelmiszervizsgálati Közlemények nyári számában haladtuk meg a 2000 oldal terjedelmet.
Vezető anyagunk Tölgyesi Ádám és munkatársainak újabb dolgozatát mutatja be. A szerzők különféle antibakteriális készítmények maradékainak gyors és kényelmes szűrővizsgálatai módszereiről értekeznek nagyhatékonyságú folyadékkromatográfiás rendszer használatával. Az élelmiszerlánc-biztonságot számottevően befolyásoló maradékanyagok elemzésének fontosságát a dolgozathoz készített, szokatlanul nagyméretű kulcsszó-gyűjtemény is érzékelteti.
Tompos Barbara a Szent István Egyetem Érzékszervi laboratóriumában zajló, esetenként korunk színvonalát maghaladó technológiájú organoleptikus analitikai munkából mutat be egy területet: különböző sörkészítmények penalty analízissel végzett vizsgálati eredményei alapján azt vizsgálja, hogy a mérési eredményeket miként lehet a sörkészítés technológiájában a termékek minőségének – jelesül azok kedveltségi szintjének javítására használni.
Ugyancsak az érzékszervi vizsgálatok témájában készült Fekete-Frojimovics Zsófia és szerzőtársainak kézirata. Kutatásaik során az élelmiszereket kóstoló képzett és laikus egyének íz-felismerő képességét, azaz a kísérletbe vont személyek az, alap-ízekre vonatkozó ízküszöb-értékeit („LOD”) határozták meg úgy, hogy a kísérletek során kiiktatták a szaglás és látás révén keletkező egyéb ingereket. Megállapították, hogy bizonyos egyéneknél és alap-ízeknél a látás is befolyásolhatja az íz-felismerő képességet.
Ripka Géza és Rónai Anna dolgozatának témája rendhagyónak tűnik: a szerzők a háziméhek biztonságát szolgáló, a vegyszeres növényvédelmet szabályozó hatósági intézkedések eredményeit vizsgálták. A méh-biztonság azonban nemcsak állatvédelmi, állategészségügyi összefüggéseket foglal magában, hiszen a helyes agrokémiai gyakorlattal a méhek védelmén keresztül a mézekbe kerülő növényvédő szer-maradékok mennyisége csökkenthető, amely már élelmiszerlánc-biztonsági jelentőséggel bír.
Zay Katalin és munkatársai az édesipar területén reológiai vizsgálatokat végeztek. Európa középső és keleti részén kedvelt élelmiszer-alapanyag a mák. A mákszemeket őrlés nélkül, illetve őrölt liszt, formájában adagolták különféle csokoládé-készítményekhez. A munkacsoport a csokoládékhoz adagolt mák és a termékek reológiai tulajdonságai között összefüggéseket állapított meg. Vizsgálataikat fogyasztói érzékszervi vizsgálatokkal is kiegészítették.
Remélem, hogy nyári számunkban is sikerült olvasóink számára érdekes cikkeket válogatnunk, amihez jó olvasást, a közelgő vakációs időszakra pedig kellemes kikapcsolódást, pihenést kívánok az Élelmiszervizsgálati Közlemények Szerkesztőbizottsága nevében:
Dr. Szigeti Tamás János
főszerkesztő
1József Attila: Nyár