Kedves Olvasóink!

Amint „a ritkás ágak zöldjén átveti a messzi Nap a sűrű sugarat”¹, új számmal jelentkezünk. A leg­kedvesebb évszakomban megjelenő újság az ed­dig megszokottaknál kissé terjedelmesebb lett. Az ÉVIK tavaszi kötetében az élelmiszer-vizsgá­lat számos területét érintő dolgozatokat teszünk közzé.

Jómagam például nehezen térek napirendre a hazai ivóvizek arzén-szennyezettségének kérdése felett! Ez az oka an­nak, hogy alig egy éven belül ismét jelentkezünk egy „arzénes” cikkel, amelyben ezúttal a hosszú évek alatt összegyűlt laboratóriumi víz- és egyéb élelmiszer-vizsgálati eredményeket elemezzük.

Második cikkünk témája a tej és annak állatgyógyszer-maradék tar­talma. Kmellár Béla és Susán Judit egy jól automatizálható, SPE min­ta-előkészítésen alapuló LC-MS módszert dolgoztak ki az állatgyó­gyászatban leggyakrabban alkalmazott antibiotikumok nyomainak kimutatására tejekben.

Táplálkozásunkban nagy jelentősége van az emberi étrendet színesítő zöldségek és gyümölcsök fogyasztásának. Székely Géza és munka­társai azt vizsgálták, hogy van-e összefüggés az egyes településeken mérhető fogyasztási szokások és néhány, urbanisztikai statisztikai jel­lemző (pl. településméret), a családok létszáma és még jó néhány, egyéb gazdasági jellemző között. Egyik érdekes megállapításuk az, hogy e termékcsoport fogyasztási adatai például az egyes települések méretétől függően változnak.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal közleményében a 2014 de­cemberétől indított hatósági terméktesztek eredményeiből közöl részle­teket friss, aszalt és kandírozott narancs-készítményeket illetően. Az át­fogó vizsgálatok során a termékek növényvédő szermaradék tartalmát megfelelőnek tartották, de egy aszalt, cukrozott terméket ki kellett von­niuk a forgalomból annak a megengedettnél többszörös mennyiségű mesterséges színezék-tartalma miatt. Örvendetes, hogy a hatóság által vizsgált valamennyi biotermék megfelelt az előírásoknak.

Megújult szakfolyóiratunkban első ízben közlünk egy, az érzékszer­vi vizsgálat tudományterületéről származó dolgozatot. Molnár Pál a szenzoriális vizsgálati technika statisztikai feldolgozásának elegáns módját mutatja be. Tapasztalatom szerint az érzékszervi vizsgálatok gyakorlatát sokan az élelmiszer-analitika könnyű műfajának tekintik. Nos, ez a kézirat ékes bizonyítéka annak, hogy az élelmiszervizsgálat­ban jártas szakember érzékszervei szabályos analitikai nagyműszer­ként képesek működni, így az általuk szolgáltatott vizsgálati eredmé­nyek versenyképesek a legmodernebb technológiával működő beren­dezések által nyerhető vizsgálati adatokkal.

Tölgyesi Ádám és munkacsoportja az állatgyógyszerek LC-MS/MS/ MS analitikájának gyakorlatáról számol be. A szakmai terminológiá­ban „tripple-quad” jelzővel illetett technikával a legbonyolultabb mát­rixokból kivont nyomnyi mennyiségű gyógyszer-maradék is megha­tározható. Munkájuk során többek között arra is keresték a választ, hogy az egyes mintamátrixok miként befolyásolják a vizsgálandó cél­komponens ionizációját az MS ionforrásában. E dolgozat szervesen kapcsolódik Kmellár Béla és Susán Judit fentebb említett kéziratának témájához.

Mindennapi élelmiszerbiztonságunk elmaradhatatlan feltétele az élel­miszerek csomagolóanyagainak megfelelősége. Christophe Goldbe­ck német kollégánk írásában a csomagolókartonok kőolaj-eredetű szennyezőinek és azok migrációs jellemzőinek összefoglalására vál­lalkozott. E migránsok kromatográfiás profilja a talajok és vizek szén­hidrogén-szennyezésének elemzésénél nyerhető „csúcs-erdőkre” emlékeztet. Ezért a vizsgálatot végző analitikusoknak esetenként több száz, nem egyszer több ezer vegyület együttes jelét kell értelmezniük.

Győrvári János szerzőtársaival az Európai Unióban a közelmúltban bevezetett új élelmiszer-jelölési előírások alkalmazásának jellemzőit tanulmányozta. Felmérésük eredményeképpen megállapították, hogy az egyes élelmiszer-előállító és -forgalmazó vállalkozások nem egy­ségesen alkalmazzák az új előírásokat. Megállapították, hogy a jelö­lések megfelelősége termék-kategóriától, a termelés volumenétől, az előállító gazdasági nagyságától, akár az előállító telephelyéül szolgáló település népesség-számától függően is változhat.

Minden kedves olvasónknak hasznos olvasást és a közelgő Húsvétra való tekintettel szép tavaszt és áldott ünnepeket kívánok.

Dr. Szigeti Tamás János

főszerkesztő