Beköszöntő 2014/3

2015. október 5.

Szerző: Szigeti Tamás János


A nyár időjárása szeszélyes volt, mintha a tavasz „minden csínyre friss” áprilisa terjesztette volna ki a hatalmát az idei esztendőben. A lehullott szokatlan mennyiségű csapadék megnehezítette a gabona betakarítását. A párás, csapadékos időjárás miatt a szakemberek aggódva várták a learatott búza minőségének első vizsgálati eredményeit. Az élet – ahogyan a magyar nyelv a búzát az „őt” megillető pátosszal illeti – nem szenvedte meg túlzottan a kedvezőtlen időjárási körülményeket. Egy szakmai rendezvényen elhangzott előadás alapján  bízhatunk benne, hogy az új kenyér 2014-2015-ben is jó minőségű alapanyagból készülhet.

 

Szerkesztőségünk nagy örömére szolgált, hogy az új kenyér alapanyagával kapcsolatos dolgozat képezheti őszi számunk vezető anyagát, amely Békés Ferenc akadémiai székfoglaló előadásának írásos változata. A kéziratában 106 irodalmi hivatkozás – közöttük saját kutatómunkájának eredményei – alapján értekezik a búza sütőipari minőségének biológiai és molekuláris biológiai hátteréről, a búza és a belőle készült liszt korszerű vizsgálati módszereiről. A világban egyre nagyobb teret hódítanak a géntechnológiát alkalmazó monokultúrás technológiák. A molekuláris biológia vívmányainak azonban nemcsak előnyei vannak, de sajnos valóságos hátrányaival és veszélyeivel is szembe kell néznünk. A glifozát-toleráns transzgénikus növények vetésterületének növekedésével a Föld termőterületén számolnunk kell a gyomirtó szer maradékainak feldúsulásával. A Szigeti-Suszter-László szerzőhármas cikke a glifozát élelmiszerekből végzett analitikai vizsgálatának lehetőségeit ismerteti.

 

Farkas József akadémikus és Mohácsiné Farkas Csilla dolgozatának témája indirekt módon Közép-Európa éghajlatának változásához kapcsolódik. A felmelegedő, gyakran párás időjárás kedvez a mikroszkopikus gombák által termelt toxinok keletkezésének. E rendkívül veszélyes vegyületek – mintha csak intelligens módon álcázni akarnák magukat – arra is képesek, hogy különböző biológiai képletekhez kötődve „álarcot” viseljenek, hogy az élelmiszereket vizsgáló analitikus szeme elől mintegy elbújjanak.

 

Belák Ágnes kéziratában pedig már egyenesen harcolnak a mikroorganizmusok. A patogén és romlást okozó mikrobák szaporodását a mikrovilág belső szabályainak irányított alkalmazásával ugyanis oly módon tudjuk korlátozni, ahogyan a keleti küzdősportokat művelő ember az őt megtámadó fél energiáját használva védi meg magát különösebb erő alkalmazása nélkül. Egy cikksorozat részeként jelentetjük meg a Csóka-Tolnay-Szabó munkacsoport következő tanulmányát, amelyben a hársméz enzimháztartásának változását elemzik a méz technológiai kezelésének és tárolási körülményeinek függvényében. A méz diasztázaktivitásának mértéke egyébként e nemes élelmiszer hamisítatlanságának egyik jellemzője is. Jól illeszkedik a témához Nagy Éva és szerzőtársainak izgalmas kézirata, amelyben a gyógynövények jótékony hatású hatóanyagainak mézekből történt kimutatásáról értekeznek, miután a méhészetben a méhek takarmányába gyógynövénykivonatot

tartalmazó komponenseket kevertek.

 

Németh Zsuzsanna és szerzőtársainak cikke izgalmas kérdést tárgyal: bizonyosak lehetünk-e abban, hogy a kereskedelemben kapható fertőtlenítő szerek használatával megoldottuk egy élelmiszeripari üzem, raktár, forgalmazó hely kémiai alapon végzett mikrobiológiai mentesítését? A válasz: nem! A szerzők vizsgálati eredményei alapján ugyanis nem ritka az olyan fertőtlenítő készítmény, amely élő mikroorganizmusokat tartalmaz. Nemzeti szabványosítási híreinket a Magyar Szabványügyi Testület munkatársai, Kurucz Csilla és Csík Gabriella állította össze, őszi számunkat pedig a már hagyományossá vált kitekintő rovatunkkal zárjuk.

 

Októberi számunk forgatásához kellemes és hasznos időtöltést kívánok:

 

Dr. Szigeti Tamás János

főszerkesztő

 read more ...
Belépés

AKTUÁLIS LAPSZÁMUNK



HIRDETÉSEK







Biomerieux



Anton Paar