Beköszöntő 2014/2

2015. október 5.

Kedves Olvasóink!


Közhely, de igaznak tűnik a vélekedés, hogy az ember ideje negyvenen túl logaritmikus sebességgel repül. Milyen reményei vannak akkor egy főszerkesztőnek, ha egy 60 esztendős lapot próbál életben tartani, és már ő maga is jócskán túl van az ötödik ikszen?

 

Mintha csak tegnap izgultunk volna az Élelmiszervizsgálati Közlemények 60. évfolyam, 2014. évi 1. számának útjára bocsátásakor, és máris itt van a második szám lapzárta, amikor az utolsó simításokat végezzük szaklapunk arculatán.

 

Büszkék vagyunk arra, hogy az élelmiszerek minőségellenőrzésével foglalkozó periodikánk kiadásában partnerként üdvözölhetjük a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt és munkatársait. E partnerség jegyében készítettünk egy interjút a NÉBiH vezetőjével, Dr. Oravecz Márton elnök úrral, akivel a jelenlegi felelős tisztsége betöltéséig megtett szakmai útjáról, az általa vezetett intézmény jelenéről és távlati céljairól beszélgetett velünk.

 

A nyár a zöldség- és gyümölcsfogyasztás kiemelt időszaka. Ezért nyári számunk vezető témájául a zöldségek és gyümölcsök növényvédőszer-maradék tartalmának laboratóriumi mérését megelőző mintavételt terhelő hibák és statisztikai bizonytalanságok elemzését választottuk Ambrus Árpád professzor és munkatársainak műhelyéből. Munkájuk egyik értékes eredménye az a megállapítás, hogy a növényvédő szerek maradékainak vizsgálati eredményeit elsősorban nem a laboratóriumi analízis mérési bizonytalansága, hanem a mintavételből származó, az előbbinél sokkal nagyobb szórást tanúsító mintavételi bizonytalanság is terheli.

 

Második cikkünk – Farkas József akadémikus és munkatársa írása – Európában és sajnos csaknem az egész világon terjedő, az élelmiszer-higiéniához is kapcsolható mikrobiológiai veszéllyel, a Clostridium difficile térhódításával foglalkozik. A mikrobiológiával kapcsolatos fejtegetéseket Párkány-Simon Beatrix és munkatársa dolgozatával folytatjuk, amelyben az ivóvízminták vizsgálatánál kapott telepszám-értékek jelentőségéről, értelmezéséről olvashatnak.


 

Szintén az ivóvíz vizsgálatához kapcsolódik Sugár Éva és munkatársai cikke. A szerzők több megye ivóvízének speciációs elemzését végezték el HPLC-ICP-MS technikával abból a célból, hogy megbecsülhessék, az ivóvizekben oldott arzénformák milyen veszélyt jelenthetnek a fogyasztók számára. Munkájuk külön értéke az is, hogy dolgozatukat a hazai táplálkozási szokások szerint leggyakoribb élelmiszerek arzén-tartalmának elemzésével is kiegészítették.

 

Ha már az elemanalitikai témakört említettük: Kovács Béla professzor és munkatársa a folyékony halmazállapotú élelmiszerek, főként borok, sörök de más termékek, gyümölcslevek, tejek és tejkészítmények roncsolásmentes minta-előkészítéséhez dolgozták ki egy eljárást ICP-MS alkalmazásával végzett elemanalitikai vizsgálatokhoz. Szilvássy Blanka és munkatársai az energiaitalok taurintartalmának meghatározására fejlesztettek egy HPLC-MS-MS módszert, amelynek alkalmazásával nagy mennyiségű mintát képesek viszonylag rövid időn belül elemezni.

 

A nagyvilágban zajló, az élelmiszerek vizsgálatával, biztonságával kapcsolatos eseményekről „Kitekintő” című rovatunkban olvashatnak, nyári számunkat pedig a tavaszihoz hasonlóan hagyományteremtő módon a szabványosítás híreivel zárjuk Kurucz Csilla és Csík Gabriella, az MSZT felelős munkatársainak összefoglalója alapján.

 

Szerkesztőségünkbe továbbra is várjuk periodikánkkal kapcsolatos kérdéseiket, véleményeiket és természetesen kézirataikat is, amelyeket a Szerkesztőbizottság véleménye alapján örömmel teszünk közzé lapunk hasábjain. Olvasóinknak sikeres munkát, kellemes pihenést és jó olvasást kívánok!

 

Dr. Szigeti Tamás János

főszerkesztő

 read more ...
Belépés

AKTUÁLIS LAPSZÁMUNK



HIRDETÉSEK







Biomerieux



Anton Paar