Beköszöntő 2014/2

2015. október 5., hétfő

Kedves Olvasóink!


Közhely, de igaznak tűnik a vélekedés, hogy az ember ideje negyvenen túl logaritmikus sebességgel repül. Milyen reményei vannak akkor egy főszerkesztőnek, ha egy 60 esztendős lapot próbál életben tartani, és már ő maga is jócskán túl van az ötödik ikszen?

 

Mintha csak tegnap izgultunk volna az Élelmiszervizsgálati Közlemények 60. évfolyam, 2014. évi 1. számának útjára bocsátásakor, és máris itt van a második szám lapzárta, amikor az utolsó simításokat végezzük szaklapunk arculatán.

 

Büszkék vagyunk arra, hogy az élelmiszerek minőségellenőrzésével foglalkozó periodikánk kiadásában partnerként üdvözölhetjük a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt és munkatársait. E partnerség jegyében készítettünk egy interjút a NÉBiH vezetőjével, Dr. Oravecz Márton elnök úrral, akivel a jelenlegi felelős tisztsége betöltéséig megtett szakmai útjáról, az általa vezetett intézmény jelenéről és távlati céljairól beszélgetett velünk.

 

A nyár a zöldség- és gyümölcsfogyasztás kiemelt időszaka. Ezért nyári számunk vezető témájául a zöldségek és gyümölcsök növényvédőszer-maradék tartalmának laboratóriumi mérését megelőző mintavételt terhelő hibák és statisztikai bizonytalanságok elemzését választottuk Ambrus Árpád professzor és munkatársainak műhelyéből. Munkájuk egyik értékes eredménye az a megállapítás, hogy a növényvédő szerek maradékainak vizsgálati eredményeit elsősorban nem a laboratóriumi analízis mérési bizonytalansága, hanem a mintavételből származó, az előbbinél sokkal nagyobb szórást tanúsító mintavételi bizonytalanság is terheli.

 

Második cikkünk – Farkas József akadémikus és munkatársa írása – Európában és sajnos csaknem az egész világon terjedő, az élelmiszer-higiéniához is kapcsolható mikrobiológiai veszéllyel, a Clostridium difficile térhódításával foglalkozik. A mikrobiológiával kapcsolatos fejtegetéseket Párkány-Simon Beatrix és munkatársa dolgozatával folytatjuk, amelyben az ivóvízminták vizsgálatánál kapott telepszám-értékek jelentőségéről, értelmezéséről olvashatnak.


 

Szintén az ivóvíz vizsgálatához kapcsolódik Sugár Éva és munkatársai cikke. A szerzők több megye ivóvízének speciációs elemzését végezték el HPLC-ICP-MS technikával abból a célból, hogy megbecsülhessék, az ivóvizekben oldott arzénformák milyen veszélyt jelenthetnek a fogyasztók számára. Munkájuk külön értéke az is, hogy dolgozatukat a hazai táplálkozási szokások szerint leggyakoribb élelmiszerek arzén-tartalmának elemzésével is kiegészítették.

 

Ha már az elemanalitikai témakört említettük: Kovács Béla professzor és munkatársa a folyékony halmazállapotú élelmiszerek, főként borok, sörök de más termékek, gyümölcslevek, tejek és tejkészítmények roncsolásmentes minta-előkészítéséhez dolgozták ki egy eljárást ICP-MS alkalmazásával végzett elemanalitikai vizsgálatokhoz. Szilvássy Blanka és munkatársai az energiaitalok taurintartalmának meghatározására fejlesztettek egy HPLC-MS-MS módszert, amelynek alkalmazásával nagy mennyiségű mintát képesek viszonylag rövid időn belül elemezni.

 

A nagyvilágban zajló, az élelmiszerek vizsgálatával, biztonságával kapcsolatos eseményekről „Kitekintő” című rovatunkban olvashatnak, nyári számunkat pedig a tavaszihoz hasonlóan hagyományteremtő módon a szabványosítás híreivel zárjuk Kurucz Csilla és Csík Gabriella, az MSZT felelős munkatársainak összefoglalója alapján.

 

Szerkesztőségünkbe továbbra is várjuk periodikánkkal kapcsolatos kérdéseiket, véleményeiket és természetesen kézirataikat is, amelyeket a Szerkesztőbizottság véleménye alapján örömmel teszünk közzé lapunk hasábjain. Olvasóinknak sikeres munkát, kellemes pihenést és jó olvasást kívánok!

 

Dr. Szigeti Tamás János

főszerkesztő

 read more ...
Belépés

AKTUÁLIS LAPSZÁMUNK

HIRDETÉSEK