Az érték alapú szegmentáció és az élelmiszerválasztás közbeni szemmozgás közötti összefüggések: esettanulmány kenyerekkel



Szerzők: Gere Attila1, Székely Richárd, Kókai Zoltán, Sipos László

ÖSSZEFOGLALÓ

Tanulmányunkban a szemmozgások és a kérdőíves bevalláson alapuló értékek közötti összefüggéseket elemeztük. A kísérletben résztvevő 140 személy önkitöltős kérdőíveinek adatait klaszteranalízissel elemeztük, amelynek során belső klaszter validációt is végeztünk, amely alapján hat csoportot határoztunk meg. A klaszterek közötti különbségek a döntési időkben mutatkoztak meg; az „öko-racionalisták” csoportjának több időre volt szüksége a három kenyértípus közötti választásban. Ez a csoport az igaz barátságot, a kényelmes, környezet- és energiatudatos életvitelt, valamint az ökológiai gondolkodásmódot nagyon fontosnak ítélte. Ezeket az eredményeket erősítette meg a szemkamera-változók elemzése, amelyek kimutatták, hogy az „öko-racionalisták” és a „család központú” klaszterek tagjai több ideig szemlélték a stimulusokat. Eredményeink megerősítették, hogy szignifikáns kapcsolat van az önbevalláson alapuló kérdőíves válaszok és a szemmozgás között. Ennek alapján célszerű a válaszadókat válaszaik alapján még a szemkamerás kísérletek elvégzése előtt csoportokba sorolni, így elkerülhetők a téves kísérleti következtetések.


LXV. évfolyam 3. szám - 2019. szeptember 30.

 

 

Beköszöntő 2019/3

 

Kedves Olvasóink!


Az ősz közeledte szomorkás hangulatot áraszthat, az őszi termések, termények betakarítása, a szüret, a téli időre való felkészülés mégis otthonossá varázsolja ezt a színekben varázslatosan gazdag évszakot. Az ősz szépségét talán senkinek sem sikerült oly avatott módon megjeleníteni, mint Hamvas Béla írónknak: „Ha csak néhány napra, vagy órára, van úgy, hogy egy hétre, sőt még tovább, de minden esztendőben visszatér az idő, amit szeretnék úgy hívni, hogy: az aranynapok. [...] Aranynapoknak ezt az időt azért neveztem el, mert a szeptember színe az arany.”* 


Őszi számunk vezető dolgozatában Gere Attila és munkatársai egy műszeres érzékszervi elemzés és az élelmiszereket fogyasztók életviteli szokásai, igényei közötti összefüggést keresik. Szemkamerás vizsgálataik eredményeképpen kimutatták, hogy a kísérleti alanyok által követett általános életforma-sablonok és az élelmiszerek szemrevételezésének mechanizmusa között szignifikáns összefüggés mutatható ki. A szemmozgások statisztikai elemzése útján előre jelezhetők bizonyos, a különféle élelmiszereket fogyasztó csoportok fogyasztással kapcsolatos döntései.

 

Tisztelettel:

 

Dr. Szigeti Tamás János
főszerkesztő

 

1Hamvas Béla: Aranynapok. In: A babérligetkönyv.  Medio Kiadó Budapest, p. 32.

Tovább >>

 


Az érték alapú szegmentáció és az élelmiszerválasztás közbeni szemmozgás közötti összefüggések: esettanulmány kenyerekkel



Szerzők: Gere Attila1, Székely Richárd, Kókai Zoltán, Sipos László


Tanulmányunkban a szemmozgások és a kérdőíves bevalláson alapuló értékek közötti összefüggéseket elemeztük. A kísérletben résztvevő 140 személy önkitöltős kérdőíveinek adatait klaszteranalízissel elemeztük, amelynek során belső klaszter validációt is végeztünk, amely alapján hat csoportot határoztunk meg. A klaszterek közötti különbségek a döntési időkben mutatkoztak meg; az „öko-racionalisták” csoportjának több időre volt szüksége a három kenyértípus közötti választásban. Ez a csoport az igaz barátságot, a kényelmes, környezet- és energiatudatos életvitelt, valamint az ökológiai gondolkodásmódot nagyon fontosnak ítélte. Ezeket az eredményeket erősítette meg a szemkamera-változók elemzése, amelyek kimutatták, hogy az „öko-racionalisták” és a „család központú” klaszterek tagjai több ideig szemlélték a stimulusokat. Eredményeink megerősítették, hogy szignifikáns kapcsolat van az önbevalláson alapuló kérdőíves válaszok és a szemmozgás között. Ennek alapján célszerű a válaszadókat válaszaik alapján még a szemkamerás kísérletek elvégzése előtt csoportokba sorolni, így elkerülhetők a téves kísérleti következtetések.

Tovább >>

 

 

 


Csökkentett zsírtartalmú, laktózmentes, élőflórás vajkészítmény kifejlesztése – 2. rész: Műszeres állományvizsgálat és érzékszervi minősítés



Szerzők: Kátay Gábor, Varga László 


Munkánk célja az volt, hogy objektív, reprodukálható, műszeres vizsgálattal összehasonlítsuk az általunk kifejlesztett, csökkentett zsírtartalmú (30%), laktózmentes, élőflórás vajkészítmény és a kereskedelmi forgalomban kapható vajkrémek főbb állománytulajdonságait, majd felmérjük új termékünk várható piaci fogadtatását. A reológiai vizsgálatok eredményei igazolták, hogy laktózmentes vajkrémünk állományát tekintve beleillik a jelenleg forgalomban lévő, megfelelő minőségű hasonló vajkészítmények sorába. A 25–39% zsírtartalmú termékekhez képest nem lágyabb és nem tapad jobban, kenhetősége közel áll a megszokott vajkréméhez. A kifejlesztett termék ízét és állagát a bírálók (250 fő) szignifikánsan jobbnak (P<0,05) ítélték, mint az üzletekben már régebb óta kapható egyik hagyományos vajkrémét. A kenhetőséget illetően viszont az utóbbi vajkészítmény bizonyult jobbnak (P<0,05). Megállapítottuk, hogy új termékünk piacra kerülés esetén kedvező fogadtatásra számíthat, bevezetése során azonban hangsúlyozni kell, hogy a jól ismert, méltán népszerű vajkrém ideális állományjellemzőin és táplálkozásfiziológiai tulajdonságain túl funkcionális többletelőnyöket is hordoz, mivel laktózmentes és élő tejsavbaktériumokat is tartalmaz.

Tovább >>



Real-Time PCR készülék bevezetése a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal debreceni laboratóriumában Salmonella kimutatás céljából



Szerzők: Ozsváth Xénia Erika, Keszler Ibolya, Rigó Karolina, Pál Károly 


A szalmonellózis a legelterjedtebb zoonózisok közé sorolható, amely Európa-szerte élen jár az emberre is terjedő állatbetegségek terén [1]. Ebből kifolyólag a Salmonella spp. élelmiszermintákból horizontális módszerrel történő kimutatása a kiemelt jelentőségű mikrobiológiai vizsgálatok közé sorolható a Nemzeti Élelmiszerláncbiztonsági Hivatal Debreceni Regionális Élelmiszerlánc Laboratóriumában. Mivel az MSZ EN ISO 6579-1:2017 szabvány szerint alkalmazott Salmonella-kimutatási módszer roppant időigényes (legalább 3 munkanap), ezért a Nemzeti Élelmiszerláncbiztonsági Hivatal Debreceni Regionális Élelmiszerlánc Laboratóriumában dolgozó szakemberek úgy döntöttek, hogy bevezetik egy a Real-Time PCR készülék használatán alapuló gyorsmódszer alkalmazását. A módszer alkalmazhatóságát a Salmonella húsmintákból történő kimutatásának eredményei alapján vizsgáltuk. A horizontális és a molekuláris biológiai módszerrel kapott eredményeket összehasonlítva csekély eltérést tapasztaltunk; a két módszer eredményei 99%-ban megegyeztek egymással. A Real-Time PCR hatékonyságát (99,3%) figyelembe véve az új módszer bevezetése kapcsán biztató következtetések vonhatók le.

Tovább >>

 


A gyógynövények fogyasztásának jellemzői Magyarországon



Szerzők: Polereczki Zsolt, Barna Fédra, Prokisch Lilla, Kovács Sándor, Kontor Enikő, Szakály Zoltán 


Kutatásunkban egy olyan, eddig még kevéssé felderített témakör vizsgálatát tűztük ki célul, amely talán hiánypótló lehet a gyógynövények fogyasztásának alaposabb megismerésében. Tanulmányunkban a gyógynövényekkel kapcsolatos magyar fogyasztói szokásokat elemeztük egy 1050 fős, reprezentatív mintán. Az elemzés során sokváltozós statisztikai módszereket alkalmaztunk: főkomponens elemzést (PCA) és klaszteranalízist. Elemzésünk során megállapítottuk, hogy a megkérdezettek mindössze egyharmada minősül valamilyen típusú gyógynövény rendszeres fogyasztójának, ők jellemzően megfázás, influenza, esetleg gyomorbántalmak esetén használnak gyógynövényeket. A legnépszerűbbek ezek közül a kamilla, a csipkebogyó, a hársvirág, amelyeket jellemzően szárítmány vagy illóolaj formájában szereznek be a fogyasztók. Kutatásunkban új elemként a gyógynövények fogyasztásának viszgálatakor az egészséghez való attitűdöket is figyelembe vettük. Az egészségre vonatkozó attitűd-állítások alapján összesen öt befolyásoló faktort különítettünk el, ezek a következők: egészségtudat, sport, egészséges táplálkozás, orvosi kontroll és valamilyen betegség jelenléte. Ezen faktorok a következő öt klasztert határozták meg: komplex regenerálódók, objektív kontrollra vágyók, komplex egészségtudatosak, étkezéssel regenerálódók, nem-használók. Következtetéseink legfontosabb eleme, hogy a preventív egészségmagatartás erősödése lehet a gyógynövényfogyasztás növekedésének az egyik kulcstényezője. Az egészségi állapotról történő orvosi visszajelzés szintén növeli a gyógynövények vásárlási hajlandóságát. Az egyik legfontosabb kommunikációs csatornaként hangsúlyos a szerepe a szakértői ajánlásnak is.

Tovább >>

 


Szelénnel dúsított gomolya és orda előállítása



Szerzők: Juhászné Tóth Réka, Csapó János 


A szelén egy a szervezet számára nélkülözhetetlen mikroelem. Mivel Magyarország hiányos szelénellátottságú országnak minősül, ráadásul a szelén hasznosulása a szervezetben csekély mértékű, ezért mindenképpen szükségünk van külső segítséggel történő pótlására. Ennek a fogyasztó számára egyik legkönnyebb módja az, ha az alapvető élelmiszerekkel viszi be a szervezetébe. Kutatásainkban azt vizsgáltuk, hogy előállítható-e magas szeléntartalmú gomolya és orda a szarvasmarhák takarmányozásának módosítása révén. Ennek során napi 1-2 mg Se/ nap szeléntartalmú élesztővel egészítettük ki a szarvasmarhák takarmányát és azt tapasztaltuk, hogy 1 mg-mal történő kiegészítés hatására a tej szeléntartalma 18 µg/kg-ról 31 µg/kg-ra, 2 mg-mal kiegészítve pedig 53 µg/kg-ra nőtt. Ezen utóbbiból előállított gomolya szeléntartalmát 138,1 (66,0), az ordáét pedig 167,2 (80,8) µg/kg-nak mértük (zárójelben a kontroll értékek szerepelnek). Kutatásaink során megállapítást nyert, hogy a 2 mg szelénnel dúsított tejből készült gomolya és orda majd két és félháromszor annyi szelént tartalmazott, mint a szelén-kiegészítés nélküli tejből készült változatok.

Tovább >>

 

 


Nemzeti szabványosítási hírek



Szerzők: Kurucz Csilla 


A következő felsorolásban szereplő szabványok megvásárolhatók vagy megrendelhetők az MSZT Szabványboltban (1082 Budapest VIII., Horváth Mihály tér 1., telefon: 456-6893, telefax: 456-6841, e-mail: kiado@mszt.hu; levélcím: Budapest 9., Pf. 24, 1450), illetve elektronikus formában beszerezhetők a www.mszt.hu/webaruhaz címen. A nemzetközi/európai szabványokat bevezetjük magyar nyelven, valamint magyar nyelvű címoldallal és angol nyelvű tartalommal. A magyar nyelven bevezetett nemzetközi/európai szabványok esetén külön feltüntetjük a magyar nyelvű hozzáférést. 

Tovább >>

 

 


Hazai Körkép 2019/3



Alacsony a halastavak mikroműanyag-koncentrációja 

A mikroműanyagok környezeti elterjedtsége és élettani hatásaik egyelőre kevéssé ismertek, ezért a Wessling Hungary Kft. független laboratóriumának, illetve a Szent István Egyetem Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézetének kutatói elővigyázatosságra és a folyamatos monitoringtevékenység fontosságára hívják fel a figyelmet.  

Tovább >>

 

 


Kitekintő 2019/3



EFSA hírek 

Növényvédőszer-maradékok az élelmiszerekben az EU-ban 

Már elérhető az élelmiszerekben található növényvédőszer-maradékokról szóló éves EU jelentés legfrissebb kiadása. Az élelmiszerminták majdnem 96%-a növényvédőszer-maradékoktól mentesnek bizonyult, vagy csak nyomnyi mennyiségeket tartalmazott, amely a törvényileg megengedett szint alatt maradt. Az EFSA körülbelül 80.000, a 28 EU tagállamban, valamint Izlandon és Norvégiában vett minta eredményeit elemezte.

Tovább >>

 

Belépés

AKTUÁLIS LAPSZÁMUNK

HIRDETÉSEK