Élelmiszereink mikotoxin és növényvédőszer-maradék szennyezettségének élelmiszerbiztonsági megítélése, 1. rész. Növényvédőszer-maradékok



Szerzők: Ambrus Árpád, Szenczi-Cseh Júlia, Griff Tamás, Kerekes Kata, Miklós Gabriella, Vásárhelyi Adrien, Szigeti Tamás

ÖSSZEFOGLALÓ

Közleményünk első részében ismertetjük az élelmiszerekben és a takarmányokban előforduló növényvédőszer-maradékok szabályozását, azok analitikai vizsgálatával kapcsolatos követelményeket, elemezzük a jelenlegi hazai gyakorlat tapasztalatait. A NÉBIH 2014-2018 között végzett vizsgálati eredményei alapján elemezzük a forgalomba kerülő élelmiszerek növényvédőszer-maradék tartalmát, és megbecsüljük a magyar fogyasztók expozícióját annak érdekében, hogy tudományos alaposságú helyzetértékeléssel elősegítsük a növényvédőszerek okszerű, szabályos felhasználását; minderre javaslatokat is teszünk. Széleskörű vizsgálatok és nemzetközi információk alapján megállapítható, hogy az élelmiszereinkben előforduló növényvédőszer-maradékok – beleértve a glifozát-maradékokat is – a fogyasztókra nézve nem jelentenek élelmiszerbiztonsági vagy népegészségügyi kockázatot.

 

 

LXVI. évfolyam 1. szám - 2020. március 31.

 

 

Beköszöntő 2020/1

 

Kedves Olvasóink!

Nehéz idők járnak ránk mostanában. Mialatt az ÉVIK 2020. évi 1. száma szerkesztésének utolsó simításait végezzük, odakint ragyogóan süt a márciusi nap, de a gyönyörű tavaszi idő színfalai mögött fertőző „gének” a 2019-ben felfedezett, új koronavírus (COVID-19) hadserege őrjöng. „Háború van most a nagy világban, Isten sírja reszket a szent honban1.” Írta Vörösmarty közel kétszáz évvel ezelőtt. A világjárvány ellen folytatott küzdelem talán eddig soha nem látott próbatétel elé állítja az emberiséget, amelyet – reményeim szerint – összefogással, közös hittel megállítunk, és legyőzzük az alattomos, veszélyes kórokozót. Mi az ÉVIK Szerkesztősége és kézirataink szerzői a túléléshez csendesen azzal járulunk hozzá, hogy az érdeklődő szakemberek számára a küzdelem szüneteiben lehetőséget adjunk a tudomány, s a tudás pajzsa mögött megpihenni. 

 

Pandémiás tavaszunk idején megjelenő számunk vezető anyagát Ambrus Árpás és munkacsoportja készítette. A nagy lélegzetvételű munka első részében Magyarország lakosságának növényvédő szermaradék-kitettségének felmérésére vállalkoztak a 2014 és 2018 közötti időszakban forgalomba hozott élelmiszerek vizsgálati eredményei alapján. Közleményükben a növényvédő szerek felhasználásának hazai és nemzetközi szabályaiból is nyújtanak rövid összefoglalót. A dolgozat második részét, amely a hazai élelmiszerek mikotoxin-szennyezettségének felméréséről szól, terveink szerint az ÉVIK 2020. évi 2. számában fogjuk közzé tenni.

 

 

 

Tisztelettel:

 

Dr. Szigeti Tamás János
főszerkesztő

 

1Vörösmarty Mihály: A vén cigány

2Hamvas Béla: A rántottleves. Patmosz, esszék 1. kötet 96. oldal

Tovább >>

 

 

 

Tej és tejtermékek hamisítása, és a hamisítás kimutatására alkalmas analitikai módszerek



Szerzők: Csapó János, Albert Csilla, Szigeti Tamás

Az áttekintő cikk első felében a szerzők általánosságban írnak az élelmiszerhamisításról, majd az alábbi kérdésekre keresnek választ: hamisítják-e napjainkban az élelmiszereket; mit jelent az élelmiszerhamisítás és hogyan lehet ellene küzdeni; milyen hatósági intézkedéseket célszerű tenni az élelmiszerhamisítás felderítésekor; milyen szankciókat lehet hozni élelmiszerhamisítás esetén. A cikk szerzői a tej- és tejtermékek hamisítása kapcsán írnak a különféle állatfajtáktól származó tejek, például a bivaly-, a kecske- és a juhtej, valamint az anyatej tehéntej által történő hamisításáról, valamint a szójatej tehéntejhez történő keveréséről. Ismertetik továbbá a savó és az író tejből történő kimutatását, a savófehérje tejtermékekből történő meghatározását, a tejporból előállított tej elemzését és a tej- és tejtermék-hamisítás egyéb lehetőségeit. Végül a tejben, a vajban és a ghee-ben (hagyományos, bivalytejből készült indiai vajkészítmény – a szerk.) lévő egyéb zsiradékok kimutatásáról, a tej vizezéséről, a tej és a tejtermékek hőkezeltségének meghatározásáról, valamint a fogyasztásra alkalmatlan, romlott tej mennyiségének kimutatásáról írnak. A kéziratban a hamisítások kiszűrésére alkalmas analitikai módszerek elveit is ismertetik.

Tovább >>

 

 


Zöld és fekete tea (Camellia sinensis L.) főzeteire specifikált színelmaszkolási rendszer érzékszervi validálása



Szerzők: Sipos László, Nyitrai Ákos, Szabó Dániel, Dominek Márk, Urbin Ágnes, Nagy Balázs Vince

Számos érzékszervi fókuszú kutatásban olvashatunk arról, hogy a vizsgált termék vizuális jellemzői prekoncepciót (elváráshibát) okoznak a bírálóban, amely különböző mértékben torzítja a többi érzékszervi jellemző megítélését. Abban az esetben, ha a minősítés alapja nem a vizuális értékelés, akkor célszerű olyan vizsgálati körülményeket biztosítani, ahol kizárható, hogy a termékek színingere nem befolyásolja a bírálók döntését [1]. Ebből következően szükség van a színinger-érzékelés intenzitásának vagy az érzékelés minőségének csökkentésére, de leginkább elfedésére, elmaszkolására. A gyakorlatban elterjedt módszerek (szembekötés, színezett edényzet, színezett lencsék stb.) torzításokkal terheltek, éppen ezért a megfigyelés paramétereinek optimalizálásával, érzékszervi validálásával ezek kiküszöbölésére adhat megoldást az adott termék típusaira specifikált, spektrálisan állítható világítási rendszer. Az említett LED-mérőrendszer arduinóval (elektronikus eszközök kezelését megkönnyítő, nyílt forráskódú fejlesztőprogram – a szerk.) vezérelt, homogén fényeloszlású és spektrálisan hangolható. Kutatásunkban zöld és fekete tea (Camellia sinensis L.) főzeteire specifikált színelmaszkolási rendszer érzékszervi validálását mutatjuk be. A kísérletben résztvevőket a nemzetközi előírásoknak megfelelően teszteltük [2, 3]; tesztjeink eredményei alapján ők minden tekintetben normál látással rendelkeztek. Az eredmények azt mutatták, hogy a legkisebb észlelhető küszöbérték színelmaszkolásával és a spektrális jellemzők meghatározásával a vizuális percepció különbségei bizonyos színingerkülönbségű mintapárok között részben vagy egészen elfedhetők. Ennek köszönhetően a tökéletes maszkoló megvilágítás alatt a percepcióból adódó elváráshibák nem torzítják a teaitalok többi érzékszervi jellemzőinek (melyek az illat, az íz, az állomány és a szájbevonó) hatás-megítélését. A részleges elmaszkolás a színkülönbségeket több esetben eltünteti, a bírálók döntési idejét 4-8-szorosára növeli, ugyanakkor a világosságból adódó különbségek észlelhetők maradnak.

Tovább >>




Az élelmiszer-ellátó rendszer - a jelen kihívásai és a jövő tervei



Szerzők: Szűcs Viktória, Szakál Diana, Balázs Bálint, Dudás Gyula

Az elkövetkező évtizedekben a demográfiai növekedésből származó fokozódó élelmiszerigény kielégítéséhez elengedhetetlenné válik a különböző fenntartható megoldások alkalmazása. A társadalmi és a környezeti változások komoly kihívás elé állítják az összetett, sok szereplőből álló élelmiszer-ellátó rendszert, amelynek tagjai egymásra is jelentős hatással vannak. Az akadályok leküzdéséhez és az élelmiszerellátó-rendszer jövőtállóságának biztosításához szükséges alaposan megismerni a jelenlegi, és előre jelezni a jövőben várható helyzeteket. Szükséges vizsgálni a tervezett megoldások esetleges hatásait is. Jelen munkánk e gondolat mentén tekinti át az élelmiszer-ellátó rendszer kihívásait, illetve fenntartható átalakításának irányait.

Tovább >>

 


Nemzeti szabványosítási hírek



Szerzők: Szalay Anna 

A következő felsorolásban szereplő szabványok megvásárolhatók vagy megrendelhetők az MSZT Szabványboltban (1082 Budapest VIII., Horváth Mihály tér 1., telefon: 456-6893, telefax: 456-6841, e-mail: kiado@mszt.hu; levélcím: Budapest 9., Pf. 24, 1450), illetve elektronikus formában beszerezhetők a www.mszt.hu/webaruhaz címen. 

A nemzetközi/európai szabványokat bevezetjük magyar nyelven, valamint magyar nyelvű címoldallal és angol nyelvű tartalommal. A magyar nyelven bevezetett nemzetközi/európai szabványok esetén külön feltüntetjük a magyar nyelvű hozzáférést. 

2019. szeptember – 2020. február hónapban bevezetett szabványok:

01.040.67 Élelmiszeripar (Szakkifejezések gyűjteményei) 
07.100.30 Élelmiszer-mikrobiológia
13.060 Vízminőség

67 Élelmiszeripar 

67.67.060 Gabonafélék, hüvelyesek és a belőlük származó termékek
67.100.10 Tej és feldolgozott tejtermékek
67.140.30 Kakaó
67.200.20 Olajmagvak
67.240 Érzékszervi vizsgálat

Tovább >>

 

 


Hazai Körkép 2020/1

 


Szerzők: Szunyogh Gábor

Hogyan gyártsunk jobb élelmiszert? Konkrétabban: milyen anyagok oldódnak ki a csomagolásból az élelmiszerbe? Miért kell rendszeresen vizsgálni a növényvédő szereket és az apró gombák által termelt anyagokat? Hogyan csíphető el akár egy napon belül egy mikrobiológiai fertőzés? A Sirha Budapest 2020 kiállításon rendezett konferencián egy élelmiszer-vizsgáló laboratórium szakemberei adtak választ a kérdésekre.

Tovább bővül a QualcoDuna program Nagy érdeklődés mellett zajlott le a QualcoDuna jártassági vizsgálat tavalyi évet értékelő éves zárókonferenciája Budapesten, január végén az Aquaworld hotelben. A több mint 50 éves program 2020-ban ismét új lehetőségeket kínál a résztvevőknek.

Laborkalandok a Tudásközpontban Egy hazai vizsgálólaboratórium immár hetedik éve nyitja meg kapuit a fiatal generációk előtt. Eddig Magyarország első országos online kémiaversenyének győzteseit látták vendégül a nagyközönség számára szigorúan lezárt laboratóriumban, ahová egy éve már pályázati úton jutnak be a laborkalandozók. Kromatográfia, élelmiszer-vizsgálatok, parányi plasztikok – csak néhány az elmúlt hónapok témái közül.

Több lehet a mikroműanyag a természetben, mint gondoltuk Egy most záruló K+F projekt során olyan mintavételi módszert fejlesztett ki egy független laboratórium, amellyel sokkal pontosabb és megbízhatóbb eredményeket kaphatunk a mikroműanyagok kutatása során: az eddig mért adatoknál akár háromszor-ötször is nagyobb lehet a vizekben jelen lévő tényleges mikroműanyag-koncentráció. A kutatást vezető WESSLING Hungary Kft. szakemberei a Tisza és a Duna után a Balatonban és a Zalában is kimutattak mikroműanyagokat. 

Tovább >>

 

 


Kitekintő 2020/1

 


Szerzők: Szunyogh Gábor

EFSA hírek 

Antibiotikum-rezisztencia az Európai Unióban: egyre nehezebb a védekezés az élelmiszerrel terjedő bakteriális fertőzések ellen A Salmonella és a Campylobacter baktériumok egyre ellenállóbbá válnak a ciprofloxacin, (az ilyesfajta baktériumok által okozott fertőzések kezelésénél alkalmazott egyik antibiotikum) ellen. Ez a következtetése a zoonózisokkal kapcsolatos antibiotikum rezisztenciával foglalkozó egyik legfrissebb jelentésnek, amit az Európai Betegségmegelőzési Központ (ECDC) és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) adott ki, és amely az állattenyésztési vonalon tapasztalható kedvező változási irányról is beszámol.

Élelmiszer-biztonsági hírek: A szakértők szerint a koronavírus valószínűleg nem terjed az élelmiszerrel A közegészségügyi szakemberek és a tudományos világ képviselői megegyeznek abban, hogy a koronavírus az élelmiszerekkel terjedő betegségek tekintetében nem jelent túlságosan komoly veszélyt, de azért vannak, akik bizonytalanságukat fejezik ki a helyzettel kapcsolatban.

A mikrobiális okokra visszavezethető visszahívások száma megnőtt, de az összes riasztás száma csökkent Ausztráliában Ismeretlen allergének és mikrobiális szennyeződés volt a felelős a legtöbb termék visszahívásért a múlt évben Ausztráliában.

Ausztrál kutatók új ismereteket tártak fel a Bacillus cereus-szal kapcsolatban Egy ausztrál egyetem kutatói egy másik, a Bacillus cereus által alkalmazott mérget is beazonosítottak. Az Ausztrál Nemzeti Egyetem (ANU) szakértői kimutatták, hogyan fertőzi meg a toxin a sejteket még akkor is, ha a szervezet másokat már legyőzött.

Tovább >>