Klórpropanolok és glicidol-észterek előfordulása élelmiszerekben - Irodalmi áttekintés



Bognár Erzsébet


A klórpropanolok és a glicidol az élelmiszergyártás során kialakuló szennyezőanyagok. Mivel keletkezési körülményeik hasonlóak, a vonatkozó szakirodalomban együtt szokták említeni őket, mint klórpropanolok és kapcsolódó anyagok.

A klórpropanolok jelenlétére először savasan-hidrolizált növényi fehérjékkel kapcsolatban figyeltek fel, azonban más élelmiszerekben is előfordulnak. Kimutatták már sült burgonyában, étolajokban, de emellett előfordul sült- és főtt húsokban, snack-ekben, kekszekben, és szinte minden zsiradékot tartalmazó hőkezelt termékben.


LXIII. évfolyam 2. szám - 2017. június 30.

Beköszöntő 2017/2

2017. március 20.

Kedves Olvasóink!

 

Most, amikor ezeket a sorokat írom, egy Heves megyei panzióban vagyok, miközben „…hallgatom: a rengetegnek Fenyőbordái hogy recsegnek, Mert ölelgeti óriás Karjaival az Elmulás1…” Odakint tombolnak az elemek, az ég csatornái teljes keresztmetszetükben kinyíltak, ömlik a nyári zápor, az apró szemű jég, s a szél őrjöngve csavargatja a szőlőhegy fáit, bokrait. Mindazonáltal nyár van, a levegő kitűnő, és az átmeneti rossz idő ellenére reménykedve tekinthetünk a vakáció elé.

Mielőtt azonban nyaralni mennénk, szíves figyelmükbe ajánlom az ÉVIK nyári számát, amelynek vezető anyagául Bognár Erzsébet összefoglaló munkáját választottuk.

 

 

 read more ...

Az őszi búza ásványianyag-tartalmának értékelése az új vizsgálatok tükrében/eredményeként

2017. március 20.

Szerző: Győri Zoltán


1. Összefoglalás

 

Az élelmiszer- és táplálkozástudományi kutatás és gyakorlat napjainkban mind nagyobb hangsúlyt fektet az alapélelmiszernek számító őszi búzaszem kémiai összetételére úgy a szerves, mint a szervetlen makro- és mikro-komponenseket illetően. Ez a figyelem több tényező hatásának eredménye, amelyek közül feltétlenül ki kell emelni a műszeres analitikai lehetőségek (HPLC, HPLC-MS, ICP-OES, ICP-MS) bővülését, továbbá a termesztéstechnológiához szorosan kapcsolódó, gyakran változó tényezőket (fajták, hibridek, növényvédelem, műtrágyázás, időjárási szélsőségek gyakorisága) is.


 read more ...

Az Európai Unió élelmiszer- és takarmánybiztonsági riasztási rendszere

2017. március 20.

Szerzők: Dorogházi Enikő, Maczák Béla, Mészáros László


1. Összefoglalás

 

Az Európai Unió élelmiszer- és takarmánybiztonsági riasztási rendszere (RASFF) 1979 óta hatékony információáramlást biztosít az európai államok hatóságai között annak érdekében, hogy a kockázatos élelmiszerektől vagy takarmányoktól megóvják a lakosságot. A rendszerben jelentett ügyek információinak egy része nem csak a hatóságok számára érhetők el, így azok minden – az élelmiszerlánc-biztonság területén – érdekelt által jól hasznosíthatók.
 read more ...

Takarmányozásra használt növényi alapanyagok DON, F-2, T-2 mikotoxin vizsgálata ELISA módszerrel

2017. március 20.

Szerzők: Tima Helga, Kecskésné Nagy Eleonóra, Rácz Anita, Kiskó Gabriella, Mohácsiné Farkas Csilla

 

1. Összefoglalás

 

Tanulmányunkban különböző állatfajok etetésére használt növényi alapanyagokat vizsgáltunk kompetitív ELISA-módszerrel. A vizsgálatok során takarmányozáshoz leggyakrabban használt alapanyagokkal (szója- és lucerna-pellet, valamint búza, árpa és kukorica) dolgoztunk. A Fusarium mikotoxinok közül a deoxinivalenol (DON), zearalenon (F-2) és a T-2 toxinokat mértünk.  read more ...

A tej és a tejgazdálkodás történelmi szerepe az európai társadalmak formálásában

2017. március 20.

Szerző: Varga László

 

1. Összefoglalás

 

Főként az utóbbi években napvilágot látott kutatási eredményekre alapozva, a szerző rövid szemlecikkében bemutatja, hogy a tejgazdálkodás a szarvasmarha, a kecske és a juh őseinek 10.500-11.000 évvel ezelőtti háziasítását követően néhány évezred leforgása alatt miként vált az emberiség alapvető tevékenységévé. Noha a mai Törökország észak-nyugati részén már mintegy 8500 éve a tejfogyasztás mindennapos volt, tejcukorbontó képesség (laktáz enzim) hiányában ez kellemetlen tünetek (felfúvódás, hasi görcsök, hasmenés) kialakulásához vezethetett. A laktóz-intoleranciából eredő problémák áthidalását nagymértékben elősegítette a tej kezdetleges feldolgozása, pl. fermentálása. read more ...

Hungalimentaria 2017 tudományos konferencia és szakkiállítás

2017. március 20.

Szerzők: Szunyogh Gábor, Zanathy Réka, Hollinger Nikoletta, Szigeti Tamás János

 

Több mint 300 résztvevővel, 33 kiállítóval és 60 előadással zajlott Magyarország legfontosabb élelmiszer-biztonsági konferenciája és kiállítása. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) és a független laboratóriumokat működtető WESSLING Hungary Kft. által szervezett Hungalimentaria elnevezésű tanácskozás fókuszába ezúttal a csomagolóanyagokat állították, de a hatósági szempontok, a laboratóriumi vizsgálatok és a jogi szabályozás mellett a konferencián körbejárták korunk legfontosabb élelmiszer-vizsgálati kérdéseit a mikroműanyagoktól az étrend-kiegészítőkön és növényvédő szereken át a bioélelmiszerekig.

 

 read more ...

Nemzeti szabványosítási hírek 2017/2

2017. március 20.

Szerző: Kurucz Csilla

 

2017. március–2017. május hónapban bevezetett szabványok:

 

07.100.30

MSZ EN ISO 17604:2015 Az élelmiszerlánc mikrobiológiája. A hasított állati test mintavétele mikrobiológiai vizsgálatokhoz (ISO 17604:2015) (magyar nyelven megjelent)

MSZ EN ISO 18465:2017 Az élelmiszerlánc mikrobiológiája. Az emetikus toxin (cereulid) mennyiségi meghatározása LC-MS/MS-sel (ISO 18465:2017)

13.060.10 Természetes forrásokból származó víz

MSZ EN ISO 5667-4:2017 Vízminőség. Mintavétel. 4. rész: Útmutató a természetes és mesterséges tavakból végzett mintavételhez, amely visszavonta az MSZ ISO 5667-4:1995-öt

 read more ...

Hazai Körkép 2017/2

2017. március 20.

Fontos változás az élelmiszer-automatákon elhelyezett kötelező jelölésekben

 

Szerző: Frum Zsuzsa

 

2017. április 1-jétől a nem előrecsomagolt termékeket árusító élelmiszer-automatákon  is kötelező jelölni az allergén anyagokat. A módosítás az előrecsomagolt termékeket (pl. csokoládék, szendvicsek) kínáló gépeket nem érinti, ez esetben továbbra is az élelmiszerek csomagolásán találják meg a vásárlók az információkat.

 read more ...

Kitekintő 2017/2

2017. március 20.

Biztonságosak a bébitápszerek


Szerzők: Zanathy Réka, Szunyogh Gábor


Az EFSA (Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság) megállapította, hogy a tehén- vagy kecsketejből készült legalább 1,6 g / 100 kcal fehérjetartalmú csecsemőtápszer biztonságos. A jelenlegi uniós jogszabályok szerint a minimális fehérjetartalom 1,8 g / 100kcal.

A tudományos felméréshez az EFSA a 6-12 hónapos korú csecsemők étkezési fehérje követelményeit vizsgálta, figyelembe véve az anyatej fehérjetartalmát a szoptatás első évében és az egészséges európai csecsemők étrendi felméréseiből származó fehérjefogyasztást.

 read more ...
Belépés

AKTUÁLIS LAPSZÁMUNK



HIRDETÉSEK








faktu