angol-magyar
kétnyelvű tudományos folyóirat
HUN / ENG

A Szerkesztőbizottság hírei

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Kolozsvár Szenátusa Dr. Csapó János professzornak 2020. október 3-án Professor Emeritus címet adományozott. A pandémia miatt az oklevél ünnepélyes átadására 2021. június 25-én Kolozsváron, egy ünnepi szenátusi ülés keretében került sor, melyet megelőző napon a Csíkszeredai Kar és az Élelmiszer-tudományi tanszék egy tudományos ülésszak keretében köszöntötte 70. születésnapja alkalmából a professzor urat.

A Szenátus ülésén Dr. Szép Sándor, professor emeritus az alábbiakban értékelte a professzor úr Erdélyben végzett munkásságát:

Tisztelt Ünneplő közösség, Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Megtiszteltetés számomra, hogy a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Karán működő Élelmiszer-tudományi Tanszék nevében méltathassam a tanszékalapító professzorunkat. Dr. Csapó János professzor 2002-ben, dr. Lányi Szabolcs alapító dékán felkérésére csatlakozott a Csíkszeredában induló mérnöki szakok oktatói csoportjához, szerepet vállalva a mérnöki szakok alapozó tárgyai oktatásban, és azon túlmenően a fiatalok pályájának formálásában. Eleinte, mint vendégtanár tevékenykedett, majd a 2009-10-es tanévtől a romániai törvényeknek megfelelően sikeres versenyvizsga után, miniszteri kinevezéssel egyetemi professzorként dolgozott az általa, 2006-ban, alapított Élelmiszer-tudományi tanszéken.

Sokirányú tudását a Szegedi Egyetemen vegyész és a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskolán állattenyésztő mérnők szakok elvégzésével alapozta meg. A kisdoktori címét 1980-ban a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen szerezte „A kolosztrum és a tej aminosav és fehérjefrakcióinak vizsgálata eltérő genotípusú szarvasmarha populációkban” tézisével, nagy, akadémiai, doktori címét pedig 1995. november 17-én, amikor a MTA Doktori Tanácsa a mezőgazdasági tudomány doktorává nyilvánította a Kérődző háziállataink kolosztrum és tej összetétele és néhány összetevő analitikája c. akadémiai doktori értekezése alapján.

Pályafutását a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola Központi Laboratóriumában kezdte. Éppúgy, mint a Kárpát-medence peremén lakók, akik otthonukban több állampolgárságot is megéltek, Csapó János is a Főiskola folyamatos átszervezése, átalakítása miatt többször változtatott munkáltatót, ugyanabban az épületben. Ezekről úgy nyilatkozik önéletrajzi írásában „Így, dolgoztam a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola, majd annak jogutóda a PANNON Agrártudományi Egyetem Kaposvári Állattenyésztési Karának Központi Laboratóriumában, ill. Kémiai-Biokémiai Osztályán, ahol 1978. óta a Takarmánykémiai Laboratórium vezetője voltam. [...] Először tudományos segédmunkatárs, azután tudományos-, majd tudományos főmunkatárs besorolást kaptam, 1992 augusztusától egyetemi docensnek, 1996 augusztusától pedig egyetemi tanárnak neveztek ki.” A futballpálya varázsának hatására ez idő alatt más irányba is kiterjedt tevékenysége, hisz labdarugói játékvezetőként is tevékenykedett, először a pálya szélén, majd a pályán folytatatta a Brown féle mozgás gyakorlati alkalmazását.

A nagy tudományos-kutatói és oktatásszervezői tapasztalatát a Kaposvári Főiskola és a számos külföldi tanulmányút biztosította, így amikor 2002-ben csatlakozott a Sapientia Egyetem csíkszeredai karainak építő munkájához már elismert professzora volt a szakmájának. A Sapientián az első bevezetett tárgya az Élelmiszerkémia volt, majd azt követte a Biokémia és rá egy évre az Analitikai kémia és műszeres analízis. A szaktárgyak megjelenésével váltott egyet és a Tej és tejtermékek a táplálkozásban, majd az Élelmiszerhamisítás kimutatása és azt követve a Tejipari technológiák tárgyakat honosította meg, a főleg oktatóhiányt követő tantervben.

A Bolognai rendszerre való átlépés egy kissé stabilizálta a tantervet, így a professzor úr feladata, mint tantárgyfelelős négy tárgyra összpontosult, éspedig az Élelmiszerkémia, Tejipari technológia, Élelmiszerhamisítás analitikai kimutatása az alap és a Funkcionális élelmiszerek a mesterképzésben. A sepsiszentgyörgyi agrárképzés beindulásakor felkérésre vállalta az Általános és szerves kémia és a Biokémia tárgyakat.

Dr. Csapó János professzor „öröksége” a Sapientia EMTE-n sokrétű. Ezen tárgyak meghonosításán túlmenően nevéhez fűződik az Acta Sapiaentiae Alimantaria folyóirat szerkesztése, melynek 12 évig (2008-2020) eleget tett, az összes oktatott tárgyainak magas színvonalon megszerkesztett és kiadott jegyzete, tankönyve, a fiatal kollégák felkarolása (három Sapientiás oktató PhD dolgozatát vezette) és, nem utolsó sorban, a tanszéki oktatók az élelmiszer-tudomány kutatás irányában való elmozdulásának ösztönzése. Amit kiemelnék az örökségből az diplomamunkával kapcsolatos két tantárgya, éspedig: Kutatásmódszertan az élelmiszertudományokban (osztatlan képzésben) és a Diplomamunka készítés. Ezt az utóbbit a 2006/2007 tanévben vezette be az élelmiszermérnök hallgatóknak. Ezen a tárgyon keresztül tanultuk meg mindnyájan, oktatók és a hallgatók, az élelmiszertudomány fogalomkörét, az élelmiszerek egyes alapvető jellemzőit, kezdve az állagtól, az alkotó alapvegyületeket, azok mennyiségi meghatározását, csoportosítását és, természetesen, a tudományos munka megszervezésének fontosságát, a szakterületre jellemző kutatási munkamenet alapvető lépéseit.

Megtanultuk, hogy minden esetben nagyon fontos a célkitűzések megfogalmazása, az irodalmi áttekintés, a kísérlettervezés, a munkamenet leírás, a tevékenységek rögzítése – a füzetbe vagy digitális naptárba – a megfelelő korrekt adatfeldolgozás és a tömör beszámoló. Az első három végzős évfolyammal megvalósított úttörői munka, amelyben több mint 80 laboratóriumi kutatásra alapuló diplomamunka született a szakma által megfogalmazott elvárások szerint, mind Dr. Csapó János szervezői munkáját dicséri. Ő fogalmazta meg, hogy a megfelelő szintű diplomamunka a hallgató és a témavezető közös tevékenységén túl, a szak oktatóinak a munkáját is tükrözi, hisz a diplomamunka-készítés az a folyamat, amely kiemeli a szorgalmi időszakok jól elvégzett munkáját, de főleg azon mulasztásokat, amelyeknek látszólag semmi közük egy ilyen tevékenységhez. Épp azért fontosnak tartotta, hogy minden oktató, még az is, aki nem vezet közvetlenül diplomamunkát, megértse a hallgató ez irányú képzésének fontosságát, és azt hogy a szükséges kompetenciákat nem az utolsó félév szolgáltatja.

A Sapientia dr. Csapó János professzornak köszönheti az Élelmiszer-tudományi Tanszék megalakulását, aki olyan körülmények között vállalta annak működtetését, amikor minden egyes lépés megtétele mástól függött. A Sapientia alapítvány által létrehozott Kutatási Programok Intézete Tudományos Tanácsa és a Csíkszeredai Műszaki és Társadalomtudományi Kar Kari Tanácsa is sokat köszönhet a professzor Úr által képviselt tudásnak, szervezési tapasztalatnak és kompetenciának. Annak ellenére, hogy a mostani, android rendszerben kulturalizálódott hallgatók egyre kevésbé érdeklődnek az írott szó iránt, dr. Csapó János professzor úr a Sapientián is teljesítette a törvényes elvárást, biztosítva hallgatóinak a minimum 5 A4 oldal/óra oktatói segédletet. Ebben is példamutató munkát végzett. Élettapasztalatát az élelmiszerkémia-biokémia és táplálkozás tudományok területén egy terjedelmes, nagyon sok hasznos tanácsot tartalmazó könyvben fogalmazta meg, ami most kerül kiadásra a Scientia Kiadónál „A túlsúly, az elhízás és a táplálkozás kapcsolata” címmel.

Bár más területről megközelítve műveljük az élelmiszermérnök-képzést a Csíkszeredai Karon (a professzor úr az Élelmiszertudomány felől, és pedig az Élelmiszerműveletek felől), a több mint 15 éves kapcsolatra alapozva állíthatom, hogy Dr. Csapó János igazán elkötelezte magát Csíkszeredai Sapientiának. Akármennyi fáradsággal is jár az utazás, szívesen vállalta és vállalja. Sokszor elemezte a kialakult intézményi kultúrát is. Ő, aki főleg a fegyelmet, a pontos beütemezett munkavégzést kedvelte és művelte, nem szerette a feladatleosztás és számonkérés elmulasztására alapuló működést. Ebből adódtak az élelmiszer mérnökképzéssel kapcsolatos aggodalmait összefoglaló levelei is. Élettapasztalatából megfogalmazódott és többszer kinyilatkoztatott menedzseri elve „nem az a jó vezető, aki a munkatársak helyett mindent elvégez a tanszéken, a karon vagy az egyetemen, hanem az, aki úgy szervezi a munkát, hogy minden beosztottja a legmagasabb szinten teljesíti a leosztott munkát, amit követ, elbírál, és az alapján jutalmaz vagy büntet.”

Dr. Csapó Jánost 48 év tevékenysége alatt többször is díjazták: „kiemelkedő oktatói és kutatói tevékenységemért megkapta többek között a „Területi Prima Primissima díjat, a Szent-Györgyi Albert díjat, a Széchenyi professzori ösztöndíjat és a Charles Simonyi kutatói ösztöndíjat” írja önéletírásában. Kaposvári hallgatói háromszor az egyetem legjobb oktatójának választották. A Sapientia EMTE Szenátusa 2017-ben a Kiváló Oktató Díjjal tüntette ki, 2020-ban pedig Professzor Emeritusszá nyilvánította. Ez az újabb kitüntetés, mint egy ékesítő a hosszú életpályára, amelyben a 2021-es év csak egy stáció, hisz az élet megy tovább.

Csíkszereda, 2021. 08. 12.

2021. március 26-án a Debreceni Egyetem Rektora és Szenátusa Dr. Csapó János egyetemi tanár részére szintén Professor Emeritus kitüntető címet adományozott. Az ünnepélyes átadásra 2021. június 5-én Debrecenben került sor, melynek során Dr. Stündl László dékán az alábbiak szerint méltatta a professzor úr munkásságát:

„Csapó János professzor úr 1992-óta a kiemelkedő oktató és kutató munkát végez a Debreceni Egyetemen. Tudományos pályafutása során 1980-ban egyetemi doktori, 1984-ben mezőgazdaság-tudomány kandidátusa (MTA) címeket szerzett, 1995-ben habilitált, majd 1996 a Magyar Tudományos Akadémia doktora lett. Több alap- és mesterképzésben, valamint három doktori iskolában oktatott mind magyar mind angol nyelven általános-, szerves-, bio- és analitikai kémiával, valamint élelmiszer-tudománnyal és élelmiszer analitikával kapcsolatos tárgyakat. Tizenkét könyvet, több mint 20 jegyzetet, jegyzet kiegészítőt írt. Több, mint 42 éves gyakorlata van az analitikai kémiai, az élelmiszer-analitika, új élelmiszerek előállítása és a pro- és prebiotikumok vizsgálata területén. Pályafutása során 50-nél több kutatási téma vezetője, résztéma vezetője, résztvevője, az állattenyésztés-, az élelmiszer-tudomány, valamint az analitikai kémiai és élelmiszer analitika területén. Jelenleg is foglalkozik új, egészségvédő élelmiszerek előállításával, funkcionális élelmiszerek kutatásával, és a pro- és prebiotikumok hatásának vizsgálatával. További kutatási területei: új analitikai, élelmiszer vizsgálati módszerek fejlesztése, a fehérje biológiai értékének meghatározása, új módszerek kidolgozása a fehérje és aminosavanalitika területén. Jelenleg 3 aktív PhD hallgató témavezetője.”

Debrecen, 2021. 06. 05.

2021. szeptember 2-án a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdál-kodási Kara egy tudományos konferencia keretében búcsúzott az emeritus professzoroktól, melynek során a Debreceni Egyetem kiadója megjelentette a „Prof. Dr. Csapó János oktatási, tudományos és közéleti tevékenység 1974-től 2020-ig” című könyvet.

Prof. Dr. Csapó János átveszi a Professor Emeritus kinevezését a Debreceni Egyetemen
(Forrás: Debreceni Egyetem)

A Lexica Kiadó gondozásában jelent meg szerkesztőbizottságunk tagjának, Prof. Dr. Biacs Péter Ákosnak szakmai hangulattal fűszerezett önéletrajzi írása „Életpályám az élelmiszer- és biotechnológia vonzásában” címmel. A könyvet a szerző bevezető szavaival ajánjuk olvasóink figyelmébe.

Biacs Péter Ákos

Életpályám az élelmiszer- és biotechnológia vonzásában

A nyolcvan teljesen kerek szám (80), életkoromban ehhez a mérföldkőhöz érkezve újból feltámadt bennem a vágy visszatekinteni és leírni mindazt, amire emlékezem („csak a jóra”). Anyai nagyapám, Szira Béla gimnáziumi tanár és író (5 könyv, sok novella) jóra intő szavai és az általa jósolt időpont bekövetkezése is arra sarkallt, hogy tegyem meg, amíg lehetőségem van. A 75 nem kerek szám, mégis több szakmai lapban jelent meg rólam köszöntő, életpályám rövid méltatásával. A budai József Attila Gimnáziumban velem együtt érettségizett osztálytársaimmal rendszeresen tartott találkozóinkon mindig szívesen mesélek kisebb történeteket életemből, hiszen ők jól ismernek, főleg az a néhány, akikkel a Sopron út 50. általános iskolában is együtt jártam. Koromnak megfelelően jobban foglalkoztat a múlt, mint a bizonytalan jövő, mire megkérdezték, hogy írom-e már az „emlék-irataimat?” Legutóbbi találkozónkon megleptem őket egy tízoldalas irománnyal, melyet örömmel fogadtak és azóta többször megkérdezték, hogy mikor lesz folytatása.

A koronavírus járvány hazai elterjedésekor a feleségemmel önként karanténba vonultunk és ez lehetőséget adott egy nagyobb lélegzetvételre és terjedelmesebb írás készítésére. Szándékomat megismerve a Lexica Kiadó is írásra biztatott, így nekifogtam. (Biacs Péter Ákos)

Legfrissebb szám



Támogató és együttműködő partnereink

TÉMAKERESÉS